„A lágy cenzúra egyre nagyobb és fenyegetőbb veszélyt jelent a sajtószabadságra Európában: a kormányok pénzügyi erejükkel igyekeznek befolyásolni a hírmédiát, megbüntetni a kritikus és megjutalmazni a kedvező beszámolókat. Európában ugyan nem jellemző, hogy az újságírókat börtönnel vagy az újság bezárásával fenyegetnék, a lágy cenzúra kifinomultabb eszközei azonban komoly, új veszélyt jelentenek” – ezt hangsúlyozta a lapkiadók nemzetközi szervezete, a WAN-IFRA (World As- sociation of Newspapers and News Publishers), amikor a lágy cenzúra jelenségének magyarországi elterjedéséről szóló jelentést bemutatták 2014-ben.
A jelentés, amelyet a WAN-IFRA-val és a CIMA-val (Center for International Media Assistan- ce) közösen a Mérték Médiaelemző Műhely csapata készített, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar sajtóban az állam befolyása „lassan, de biztosan” egyre erősebbé válik, a jelenlegi kormány működése alatt pedig ezek a folyamatok felgyorsultak. A dokumentum legfontosabb megállapításai között szerepelt az, hogy az állami hirdetések elosztása átláthatatlan és tisztességtelen; alapja az egyes médiavállalkozások politikai hovatartozása, ami a piaci verseny jelentős torzításához vezet. A hirdetési költések egyoldalú elosztása közvetetten befolyást gyakorol a szerkesztői elvekre, olyan légkört teremtve, amelyben a szerkesztők elfogadják, az újságírók pedig gyakorolják az öncenzúrát. Az elfogult állami hirdetési megállapodásoknak nyilvánvaló torzító hatása van a médiaügynökségek közötti piaci versenyre. A jelentés részletesen bemutatta, hogy a jelenlegi magyar közmédiafinanszírozás jogi szabályozása és pénzügyi gyakorlata az állam helytelen befolyását eredményezi a közmédia felett, emellett nem áll összhangban az Európai Bizottságnak a közszolgálati média támogatására vonatkozó elvárásaival sem.
A Mérték Médiaelemző Műhely itt olvasható friss jelentése, amelynek elkészítését a Fritt Ord és az Open Society Foundations alapítványok támogatása tette lehetővé, a 2014-ben bekövetkezett változásokat veszi számba, rávilágít a legfontosabb új trendekre, és elemzi ezek sajtószabadságra gyakorolt hatását.
A jelentés első része a főbb megállapításokat és a rövid módszertani leírást (Első fejezet) tartalmazza, majd az egyes fejezetek a 2014-es év legfontosabb eseményeit mutatják be különböző szempontokból. A második fejezet a médiapiac trendjeivel foglalkozik, és leírja azt, hogy ezek hogyan hatottak a piaci versenyre. A harmadik fejezet összegzi azoknak a mélyinterjúknak az eredményeit, amelyek újságírókkal és médiapiaci szakértőkkel készültek. A negyedik fejezet azt szemlélteti, hogy az állami hirdetésekkel miként jutalmazzák a lojális médiát, az ötödik fejezet a Médiatanács frekvenciapályáztatási gyakorlatának áttekintésével rámutat arra, hogy a testület ezzel miként rajzolt át teljes piaci szegmenseket. Az utolsó, hatodik fejezet pedig a közszolgálati média egyedülálló átalakítását mutatja, amelynek során a közmédia valójában ismét állami médiává változott vissza.
A teljes elemzés elérhető:
Mérték Füzetek 3. Elfogy a levegő
