VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
• A Mérték Médiaelemző Műhely a HDMO projekt keretében, 2026. március 16. és április 10. között, a 2026-os választási kampány négy hetén hét mainstream (hat kormányközeli és egy független) hírforrás politikai-közéleti tartalmait elemezte. A legyűjtött 4597 tartalomból 1828-at kódoltunk részletesen, a mintaképzés kritériuma a hazai politikai szereplők jelenléte volt az egyes hírelemekben.
• A médiafigyelés során a kormánypárti hírforrások működésére koncentráltunk, azt vizsgáltuk, hogy a kormánypropaganda üzenetei miként jelennek meg az egyes eltérő profilú médiumok (közszolgálati hírforrások, szeriőz és bulvár hírportálok, kereskedelmi televíziók) felületein.
• A hírtartalmak döntő többsége mindegyik médiumban belpolitikai fókuszú volt, a területi kitekintés szempontjából azonban a kormánypárti médiumok markánsan különböztek az RTL-től: előbbiek – a kormány erősen nemzetközi kontextusba ágyazott kampánytémáival párhuzamban – nagy arányban foglalkoztak külpolitikai kérdésekkel, míg az RTL-en jobban elváltak a kül- és belpolitikai
fókuszú hírek.
• A vizsgált médiumok erősen polarizált hírprofilt mutattak a politikai szereplők és narratíváik megjelenítése terén. Az elemzett tartalmak 50,6 százalékában volt explicit utalás a közelgő választásra.
• A Fidesz-KDNP-hez köthető szereplők összesen 2057, a Tisza Párt szereplői 1162 alkalommal szerepeltek a vizsgált médiumokban – a kormánypárt közel kétszer akkora megjelenési volument könyvelt el, mint a legnagyobb ellenzéki párt.
• Az 1828 hírelemben rögzített 5271 narratívakód 91,4%-a kormánypárti volt, szemben a kormánykritikus narratívák 8,6%-ával (4818 vs. 453 előfordulás). A kormánypárti oldalon belül a negatív, ellenségkonstruáló kódok domináltak: az ellenzéket és a külső ellenségeket bíráló üzenetek a korpusz több mint felét alkották. Az aszimmetria forrása döntően egyetlen médium: a Magyar Nemzet önmagában
2417 kormánypárti narratívát közölt – több mint ötszörösét az összes forrás összesített kormánykritikus tartalmának.
• A kézi kódolású tartalomelemzés adatain végzett nemnegatív mátrix faktorizáció (NMF) 15 tematikus dimenziót tárt fel, amelyek közül 12 kormánypárti témákat és narratívákat hordozott, a kormánykritikus tartalmak csupán egyetlen témába összpontosultak. A domináns témák az ellenfél-konstruálás (a Tisza Párt, mint fenyegetés; a Tisza Párt ukránbarátsága; a választásokba való külföldi beavatkozás) és a kormányzati pozitív önreprezentáció (a Fidesz kedvező képe; az energiabiztonság és rezsivédelem) köré szerveződtek. Az egyetlen látszólag plurális téma – “A plurális kampánytér” -is valójában az M1/Duna törvényi kötelezettségből fakadó pártmegszólaltatásokat tükrözte, nem
pedig nem valódi sokszínűséget.
• A hét hírforrás tematikus és narratív szempontból is egyértelműen egy tengely mentén polarizálódott. A kemény kormánypárti pólust a Magyar Nemzet és a Híradó.hu képviselte – híranyaguk közel felét elsősorban kormánypárti narratívák szervezték –, ezzel szemben az RTL ezek tematikus tükörképe volt. A Blikk és az Index hibrid, köztes pozíciót foglalt el, hiszen a kormánypárti tematika mellett kormánykritikus hangoknak is teret adtak. A Blikk nagyobb részben azonban bulvárba csomagolt kormánypárti tartalmat terjesztett, az Index pedig – különösen az érzékeny ügyekben – rendszeresen relativizálta a kormánykritikus olvasatot, miközben a semleges újságírás látszatát igyekezett fenntartani.
A teljes elemzés elérhető: A propaganda árnyalatai – A 2026-os választási kampány híreinek tartalomelemzése
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.
