Az Európai Unió 2022-ben tette közzé először a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló, 2024/1083 számú európai rendelet (EMFA) tervezetét. A tervezet először mind a fejlett demokráciák, mind az illiberális országok ellenezték, előbbiek szükségtelen beavatkozásnak gondolták, hiszen olyan problémákat tervezett kezelni, amelyekkel ők nem szembesültek, utóbbiak pedig értelemszerűen nem támogatták, hogy bizonyos médiaszabadságra vonatkozó pilléreket európai szinten, kötelező erővel biztosítson az EU. A kezdeti ellenálláshoz képest végül relatíve gyorsan, 2023. március 13-án az Európai Parlament elfogadta az EMFA végleges szövegét, amely fokozatosan lépett hatályba. Teljes egészében 2025. augusztus 8-tól az EMFA közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, innentől a jogszabályra akár bíróságon is lehet közvetlenül hivatkozni. Az Európai Unió az EMFA-n keresztül kívánja egységesíteni a médiapiacra vonatkozó tagállami szabályokat. A preambulum alapján erre egyrészt azért van szükség, hogy a médiaágazat jobban integrálható legyen a közös piacba, másrészt a tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus a demokrácia és a jogállam alappillére.
Ennek megfelelően az EMFA átfogóan szabályozza a médiaágazat alábbi nyolc területét:
1. Az újságírók forrásaira és kommunikációjára vonatkozó tagállami korlátozások, amelyek befolyásolják a médiaszolgáltatások előállítását és nyújtását.
2. A médiaszolgáltatók működésébe való beavatkozás, ideértve szerkesztői döntéseiket és a szerkesztői függetlenség védelmével kapcsolatos eltérő megközelítéseket.
3. Az állami beavatkozás kockázata a közszolgálati médiában, ami hátrányosan érinti az egységes piacon érvényesülő egyenlő versenyfeltételeket és a közszolgálati média minőségét.
4. Az ellenőrizhetetlen szereplők (beleértve az egyes harmadik országok által pénzügyileg vagy szerkesztőségileg ellenőrzött médiaszolgáltatókat) piaci működése, amely feszültségeket okoz az uniós szabad mozgás szabályainak alkalmazásában.
5. A médiaszolgáltatások terjesztésének egyre növekvő digitalizáltsága miatt a médiaszolgáltatások szabad nyújtásának kockázatai a nagy online platformokon, ami hátrányosan érinti a belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket.
6. A médiaszolgáltatók működését érintő, az Unión belüli szabad mozgást korlátozó nemzeti médiapiaci intézkedések, amelyek fragmentálják a belső piacot és jogbizonytalanságot eredményeznek; ugyanez vonatkozik a médiapiaci koncentrációknak a médiaszolgáltatások pluralizmusát sértő és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásának értékelésére vonatkozó nemzeti szabályokra és eljárásokra.
7. A közönségmérési rendszerek és módszerek átláthatóságának hiánya és lehetséges elfogultsága, amely piaci torzuláshoz vezet, és hátrányosan érinti a belső piacon elérni kívánt egyenlő versenyfeltételeket.
8. Az állami reklámköltések médiaszolgáltatók közötti tisztességtelen és átláthatatlan elosztása, más médiaszolgáltatók, többek között más tagállamokban letelepedett szolgáltatók rovására.
A teljes elemzés elérhető: A TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS SZABADSÁGÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI RENDELET – EGY ÚJ MÉDIASZABÁLYOZÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI
A projekt a Human Rights Fund – The Embassy of the Kingdom of the Netherlands in Budapest támogatásával jött létre.