Cenzúra cenzorok nélkül: foglyul ejtett média

A lágy cenzúra sorozatunk második része a foglyul ejtett médiapiacról, a politikai és gazdasági érdekek keveredéséről, a tendenciózus hirdetési költésről szól. Urbán Ágnes írása. A Mérték Médiaelemző Műhely már többször írt arról, hogy a mai magyarországi médiapiac jól leírható a Transparency International ún. foglyul ejtett állam kifejezésével. A magyar sajtó, elsősorban a Kreatív Online többször […]

Cenzúra cenzorok nélkül: mi a lágy cenzúra?

Magyarországon nincs cenzúra, a sajtó azonban mégsem szabad  – állítják a különböző hazai és nemzetközi szervezetek is. A Mérték egy nemzetközi kutatás résztvevőjeként azt vizsgálja, milyen tényezők hatnak negatívan a sajtó szabadságára. A most induló sorozatunkban ennek az év végén nyilvánosságra kerülő jelentésnek részleteit közöljük. Mong Attila írása. Magyarországon csak részben szabad a sajtó – […]

Médiaszabályozási vitasorozat – Változó médiahatósági modellek

Változó médiahatósági modellek – nyilvános vita az Európai Unió Házában A Független Médiaközpont és a Mérték Médiaelemző Műhely közös rendezvénye. Időpont: 2013. október 3. (csütörtök) 15:00-18:30 Helyszín: Európai Unió Háza – Millenáris Park, 1024 Budapest, Lövőház utca 35. A Független Médiaközpont és a Mérték Médiaelemző Műhely tisztelettel meghívja Önt rendezvényére, amelynek célja, hogy közös gondolkodásra ösztönözzön […]

Átpolitizált média, mediatizált politika

A politika és a média kapcsolata nemcsak hazánkban, hanem a világon mindenütt meghatározó jelentőséggel bír. A politika mediatizálódott, ezt érzékeljük, amikor egy politikus arra törekszik, hogy tematizálja a közbeszédet, elérve ezzel, hogy az általa felvetett témával foglalkozzon a sajtó, vagy amikor a pártok a kereskedelmi reklámokból jól ismert rövid és könnyen érthető üzeneteket alkalmaznak politikai […]

Mária országa – a Médiatanács újraírja a rádiós piacot

Főbb megállapításaink A pályáztatási gyakorlat alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Médiahatóság szándéka a rádiós médiatérkép átrajzolása. A pályázati felhívások tartalma, illetve egyes frekvenciák esetében a pályázatok elmaradása, továbbá a pályázati eredmények is a régóta működő rádiók számára kedvezőtlen helyzetet teremtettek. Csak az újrapályázatott frekvenciák negyedén folytathatta a működését az adott frekvenciát korábban is használó rádió. […]

Hírfogyasztás, pluralizmus, demokratikus részvétel. A sokszínű tájékozódás esélyei 2013

AZ ELEMZÉSRŐL A demokrácia működésének meghatározó fontosságú kérdése, hogy a közéleti, politikai, gazdasági információkat a társadalom milyen forrásokból ismeri meg. A Mérték Médiaelemző Műhely az állampolgárok demokratikus részvételéhez szükséges tájékozódási szokásait próbálta felmérni. A Mérték Médiaelemző Műhely a tavalyi évben is vizsgálta a hazai felnőtt lakosság médiafogyasztási, kiemelten a közéleti hírek fogyasztásával kapcsolatos szokásait. A […]

Nagytakarítás a helyi médiapiacokon

A Mérték továbbra is figyelemmel kíséri a Médiatanács rádiós pályáztatási gyakorlatát. E gyakorlat mutat rá legélesebben arra, hogy a Médiatanács hűen kiszolgálja a Fidesz médiapolitikai szándékait, és hatékonyan segíti a rádiós piacon a politikai és ideológiai szempontból egyoldalú szereplők terjeszkedését. Jövő héten tesszük közzé az elmúlt időszak pályázatainak elemzését, most ízelítőként álljon itt egy összefoglaló […]

Mitől retteg a Fidesz?

A megszokott ellenfelekhez képest új indiáncsapat jelentkezett be, a törzsfőnökök pedig ismertek és veszélyesek. Rések a pajzson, avagy miért jelent veszélyt egy új híradó? Mong Attila írása. Ettől a Híradótól rettegett a Fidesz? – tették föl a kérdést a különböző médiaügyi blogok a napokban, miután elkezdődtek a Hír24 adásai a Story TV-n. A kormányzó párt […]

Médiavita

A vitasorozat célja, hogy az érintettek lehető legszélesebb körének megszólításával és bevonásával segítse a média szabályozási kereteinek újragondolását, egy jövőbeli médiaszabályozás és médiapolitika kialakításához releváns szakmai szempontoknak és érdekeknek a felszínre kerülését. Közreadott vitairatainkat e párbeszéd ösztönzőinek és kiindulópontjainak, de semmiképpen nem a felvetett kérdésekre adott végleges válaszoknak
szánjuk. Meggyőződésünk, hogy a társadalmi nyilvánosság szabályozási alapjai kizárólag nyilvános párbeszéd eredményeként jöhetnek létre. E párbeszéd akkor vezethet el széles körben
elfogadott, legitim jogi és szakpolitikai keretekhez, ha nyitott az érintettek minden csoportja előtt, és törekszik is a lehető legtöbb érintett (stakeholder) megszólítására.