Hiteles-e a tájékoztatás, ha kedvezőbbre festjük a valóságot járvány idején?

A covid-19 járvány óta közismert, hogy a járványgörbe ellaposításával optimalizálható a pandémia uralása. A néhány hónapnyi szünet után újrakezdett Szúrópróbában azt tapasztaltuk, hogy a 2020. november 25-i híradók szerkesztői is bevetették ezt az eszközt, de ők a hírszolgáltatást laposították el, kihagyva belőle lényeges, ám kevésbé pozitív információkat. Nem nyújtottak hiteles tájékoztatást napjaink legfontosabb kérdésében, amely igazán közvetlenül érinti mindenki életét.   

Az állami média híradóiban a magyarországi járványhelyzet bemutatásakor az a célkitűzés volt tetten érhető, hogy megnyugtassák a nézőket. Nincs akkora baj, mint máshol, a tesztelés zavartalan, a távoktatásra való áttérés a szakoktatásban is zökkenőmentes, újabb gyógyszerszállítmányt vásárolt Kínából a külgazdasági tárca. Mindezekben a híradásokban a megnyugtató üzeneteket egy-egy kormányzati tisztségviselő, államtitkár, miniszter szavaival nyomatékosították.

Mindkét vizsgált adás pandémiás blokkjában fontos műsorelem volt a fertőzöttségről szóló statisztika. A műsorvezető úgy konferálta fel a hírt, hogy „továbbra is kedvezőek a magyar járványügyi adatok az Európában elérhető hivatalos statisztikák szerint”. Két ábrát tettek közzé, az egyiken oszlopdiagramokon hasonlították össze az egymillió főre jutó fertőzöttek számát, a másikon – ugyancsak egymillió főre vetítve – a halottak számát.  A műsorvezető hangsúlyozta, a magyar helyzet jobb az uniós átlagnál, 14 országban rosszabbak a mutatók, mint hazánkban.

Az adatok pontosak voltak, de nem sokat mutattak a járvány valódi állásáról, sőt a felvázolt adatsor egyenesen félrevezető volt a mostani állapot megismerésében. Megint féligazsággal manipuláltak, ahogy ezt már korábban is tapasztaltuk az állami híradókban. Mert ugyan a műsorvezető azt elmondta, hogy a kivetített diagramok a két hullám adatait egyben tartalmazzák, de arról nem szólt, hogy a teljes időszak egészen más képet mutat, mint az aktuális állapot. Tavasszal a helyzet Magyarországon sokkal kedvezőbb volt más európai országokénál, kevés fertőzöttel és kevés halálesettel, a most is zajló második hullám adatai azonban aggasztóak. Így a két hullám adatainak az összemosása torzítja az aktuális helyzet megítélését.  Ha az adatbázisból más grafikonokat is megnézünk, például az egymillió főre vetített új fertőzéseket és új haláleseteket tartalmazó kimutatást, ott már nem látunk még csak közepes helyzetet sem. November 24-én Magyarországnál csak 9 országban lett több új fertőzött Európában (szemben a híradóban említett 14-gyel), és csupán 7 országban hunytak el többen, mint nálunk. 

Az állami híradó napjaink talán legfontosabb kérdésében – ahelyett, hogy hitelesen és közérthetően tájékoztatna – hamis biztonságérzetet nyújt azzal, hogy a kedvezőbb, ám az aktuális helyzetet éppen nem leíró statisztikák közzétételével relativizálja a járvány tényleges súlyosságát más országokéhoz képest.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.