A magyar médiahelyzetről sokszor elhangzott az elmúlt években, hogy ennél már nincs lejjebb, egy európai uniós tagállamban aligha torzulhat jobban a demokratikus nyilvánosság. Ugyanakkor a tapasztalataink azt mutatják, hogy a médiaszabadság leépülésének nincs objektív határa, nem
mondhatjuk, hogy biztosan elértük a mélypontot és ennél már nem lehet rosszabb.
Az előző évhez hasonlóan ez a Lágy Cenzúra jelentés sem ad teljes keresztmetszeti képet a magyar média állapotáról, hanem néhány kiemelt piaci jelenségre koncentrál. A fojtogató magyarországi légkör egyértelműen befolyásolja a független média lehetőségeit. Mint az újságíró-kutatás adataiból kiderül, az újságírók nagyon is érzik a nyomásgyakorlás különböző módjait a munkájuk során. Természetesen Magyarország nem hasonlítható azokhoz a diktatúrákhoz, ahol az újságírók közvetlen életveszélyben vannak, ugyanakkor az is igaz, hogy a demokratikus országokhoz képest rengeteg korláttal szembesülnek a mindennapokban. Ez egyértelműen szűkíti a nyilvánosságot a kutatás jól rámutat a magyar újságíró-szakma sérülékenységére, kiszolgáltatott helyzetére. Egyedülálló a nyomtatott lapok terjesztéséről szóló, mélyinterjúkkal készülő kutatásunk. Az elmúlt években kevesebb szó esett arról, hogy mi történik a nyomtatott lappiacon, senki nem foglalkozott a hozzáférési nehézségekkel ebben a szegmensben. Ugyanakkor mindennapos tapasztalat, hogy a kisebb községekben lényegében lehetetlen független sajtóterméket vásárolni és ez nagyban hozzátesz a nyilvánosság város-vidék megosztottságához. Mélyinterjúk segítségével ezt a jelenséget jártuk körbe a lapterjesztésről szóló fejezetben.
A 2018-as év mindenképpen úgy fog bevonulni a magyar médiatörténetbe, mint a tulajdonosi koncentráció látványos növekedésének az éve. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulása jelentősen átalakította a magyarországi médiaipar tulajdonosi szerkezetét és ehhez párosul a már évek óta rendszeresen elemzett állami reklámköltés piactorzítása. A KESMA megalakításához szükség volt a jogi lépésekre is, a kormány kreatív szabályozással tette lehetővé, hogy a piaci koncentrációnak semmi ne álljon az útjába.
Összességében az anyag áttekintést ad arról, hogy épül az Európai Unióban egy illiberális állam torzult médiarendszere. A Lágy Cenzúra sorozat hatodik kötete ennek a folyamatnak a dokumentálását szolgálja, a nyilvánosság szisztematikus átalakításának bemutatásával.
A teljes elemzés elérhető:
Mérték Füzetek 17.: Központosított médiarendszer

ISSN 2559-8937
ISBN