Mária országa - a Médiatanács újraírja a rádiós piacot


Főbb megállapításaink

  • A pályáztatási gyakorlat alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Médiahatóság szándéka a rádiós médiatérkép átrajzolása. A pályázati felhívások tartalma, illetve egyes frekvenciák esetében a pályázatok elmaradása, továbbá a pályázati eredmények is a régóta működő rádiók számára kedvezőtlen helyzetet teremtettek. Csak az újrapályázatott frekvenciák negyedén folytathatta a működését az adott frekvenciát korábban is használó rádió. A lejáró jogosultságok újrapályáztatása során a Médiatanács kifejezetten nem vette és nem veszi figyelembe a kialakult piaci struktúrát. Minden frekvenciát önálló jogosultságként ír ki, még akkor is, ha az korábban egy nagyobb hálózat részeként működött. Emiatt a rádióknak minden frekvenciára önálló pályázatot kell benyújtania, és újra összegyűjtögetni a korábbi piaci pozíció fenntartásához szükséges frekvenciakészletet. Ahol azonban volt hatósági szándék az adott rádió piaci pozícióinak megőrzésére, ott nem okozott problémát a korábbi frekvenciák mindegyikének megszerzése. 
  • A Neo FM csődjét követően felszabadult országos frekvencia újrapályáztatását a Médiatanács nem kezdte meg, erre irányuló szándék nem látható. A pályázat körüli hallgatásból arra lehet következtetni, hogy a Médiatanács nem kíván változtatni az országos rádiós piacon kialakult monopolhelyzeten, nem kíván versenytársat teremteni a jobboldali médiabirodalom részeként működő Class FM-nek. Ezzel együtt lemond az értékes frekvenciakincs hasznosításából származó közpénzről is.
  • A vizsgált időszakban jelentősen nőtt a közösségi rádiókra meghirdetett pályázati felhívások aránya: a pályázati felhívások fele közösségi rádió működtetésére szólt. Ez a változás néhány, korábban is preferált szereplőnek, nevezetesen a Katolikus Rádiónak és a Lánchíd Rádiónak kedvezett. A Médiatanács e gyakorlata nemcsak a rádiós piac alapvető jellegét alakítja át, jelentősen szűkítve a gazdasági versenyt a rádiós piac egészén, hanem a közösségi rádiózást is teljesen újraértelmezi. A jogosultságot szerző rádiók a piaci verseny alól kivont, világnézeti szempontból egyértelműen elkötelezett, a helyi jelleget nélkülöző, végső soron országos lefedettségre törekvő rádiók, amelyeknek nem célja a vételkörzetben élő valamely közösség sajátos igényeinek kielégítésére.
  • Első jelentésünkben a 2010-2011-es pályázatok értékelése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az akkori pályázatok három kiemelt szereplője a megpályáztatott frekvenciák 43%-át szerezte meg. E szereplők a Lánchíd Rádió, az Európa Rádió és a Mária Rádió voltak. A most vizsgált időszaknak is vannak kiemelt szereplői. Ezek közös jellemzője, hogy ahol elindultak, ott nyertek is. A legtöbb frekvenciát a katolikus egyházhoz kapcsolódó két rádió, a Katolikus Rádió és a Szent István Rádió nyerte el. A Katolikus Rádió lefedettsége a pályázatok eredményeként tíz frekvenciával bővült, a Szent István Rádió hat pályázaton nyert. Folytatta terjeszkedését a Lánchíd Rádió is, két további frekvencia megszerzésével. A református Európa Rádió korábbi miskolci frekvenciájának újrapályáztatásán tudott nyerni. Az eredmények egyértelmű médiapolitikai megfontolásról árulkodnak: a helyi rádiós piacon minél szélesebb körben jelenjen meg a hitéleti tematika, és a helyi frekvenciákon ne helyi tartalmakat közlő médiumok szólaljanak meg, hanem nagy vételkörzetű, egy központból sugárzó hitéleti tartalom kerüljön az éterbe. Ennek a határozott médiapolitikai törekvésnek továbbra is hiányzik a részleteiben kifejtett indokolása.
  • Az a frekvenciaelosztási gyakorlat, amely a piac szűkülését eredményezi, nem felel meg a pályáztatással szemben támasztott alkotmányos követelményeknek, mivel nem biztosítja a sokszínű tartalomkínálat kialakulását. A rádiós piac jelenlegi koncentrálódását nem a piaci mechanizmusok működtetik. Az egyre erősebb pozíciókat szerző rádiók terjeszkedésben nem a működés eredményessége, a rádiók hallgatottsága, hanem kizárólag a Médiatanács piactorzító pályáztatási gyakorlata játszik szerepet. A jelenleg zajló koncentrációs folyamatok gátolják a sokszínű kínálat kialakulását.
  • A médiapiac átalakításának eredményeként korábban sikeresen működő rádiók tűntek el teljesen vagy részben a piacról. A Médiatanács pályázatainak legnagyobb vesztese a Rádió 1, amely sikeres országos hálózatból néhány helyi rádió által használt márkanév lett, és a korábbi hálózatot működtető Rádió 1 Kft. fel is számolta a tevékenységét. Két adó kivételével a Klubrádió hálózatát is fölszámolta a Médiatanács pályáztatási gyakorlata, és a rádió budapesti frekvenciájával kapcsolatos perek mind a mai napig nem zárultak le teljesen. A budapesti 95,3 MHz frekvenciát a Klubrádió hosszú pereskedés után jelentősen átalakított tematikával és a talk-rádiók között egyetlenként médiaszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége mellett megszerezte, a közösségi jogosultságra szóló 92,9 MHz frekvenciára szóló szerződését viszont a Médiatanács a jogerősen megnyert per ellenére sem írta még alá. A rádió vidéki hálózatának tagjai elvesztették jogosultságaikat, a frekvenciáikra kiírt pályázatok a Médiatanács eredménytelennek nyilvánította. A még működő két vidéki adó sorsa a rádió gazdasági nehézségei miatt igen kérdéses.
  • Három városban, Debrecenben, Székesfehérváron és Kaposváron önkormányzati hátterű rádió kapott jogosultságot. Mindhárom esetben egy-egy fideszes vezetésű önkormányzat média-portfóliója bővült a rádiókkal. A médiaszabadság és a helyi nyilvánosság egészséges működése szempontjából az önkormányzathoz szorosan kötődő médiaholdingok komoly kétségeket ébresztenek. A helyi nyilvánosság működése torzul, a folyamatok a kritikai hangok eltűnéséhez vezetnek.
  • A Médiatanács a pályázatot követően hatósági szerződést köt a pályázat nyertesével. A szerződéses vállalásoktól a rádió csak a szerződés módosítását követően térhet el. A rádiók leggyakrabban díjcsökkentést, műsortervük módosítását, más rádióval való hálózatba kapcsolódást vagy vételkörzet-bővítést kérnek. Ezek a módosítások is nyilvánvalóan alakítják a helyi piacokat. A jelentős módosítások a verseny tisztaságát veszélyeztethetik, és a helyi nyilvánosság működése szempontjából sem mindegy, hogy a szerződéskötést követően milyen könnyítéseket enged a hatóság. A Médiatanács részletes határozatai ezekben az ügyekben ugyanakkor nem kerülnek fel a honlapra. Annyi így is látható, hogy a piaci terjeszkedéshez kapcsolódó kérelmeket jóváhagyó határozatok 60%-a a Lánchíd Rádióhoz, az Európa Rádióhoz, és a Katolikus Rádióhoz kapcsolódott. Ezeknek a rádióknak egyetlen terjeszkedési kérelmét sem utasította el a hatóság, szemben például a Rádió 1 vagy a Mária Rádió terjeszkedésre irányuló kérelmeivel

Infografika

A pályáztatási gyakorlat alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Médiahatóság szándéka a rádiós médiatérkép átrajzolása. A pályázati felhívások tartalma, illetve egyes frekvenciák esetében a pályázatok elmaradása, továbbá a pályázati eredmények is a régóta működő rádiók számára kedvezőtlen helyzetet teremtettek. Csak az újrapályázatott frekvenciák negyedén folytathatta a működését az adott frekvenciát korábban is használó rádió. A lejáró jogosultságok újrapályáztatása során a Médiatanács kifejezetten nem vette és nem veszi figyelembe a kialakult piaci struktúrát. Minden frekvenciát önálló jogosultságként ír ki, még akkor is, ha az korábban egy nagyobb hálózat részeként működött.

Az elemzést Nagy Krisztina készítette. Az elemzéssel kapcsolatos kérdéseket a nagy.krisztina [at] mertek.eu címen várjuk.

Az elemzés teljes szövege letölthető innen:

http://mertek.eu/sites/default/files/reports/frekvencia_jelentes_3_final.pdf