Választások közeledtével egyre fontosabbá válik, hogy milyen médiumokat követünk – és az is, hogy ezek milyen történeteket mesélnek el nekünk. A Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a kampányidőszak első napjától az utolsóig figyelik a magyar online sajtó működését, hogy segítsenek eligazodni a kampányzajban. Sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogyan tudósítanak az online portálok a választásokat megelőző időszakról: milyen témákat emelnek ki, és milyen narratívák mentén értelmezik az eseményeket. A negyedik részben arra keressük a választ, hogy melyek voltak a legdominánsabb narratívák a kampányidőszak cikkeiben. Horváth Kata és Ring Orsolya írása.
- Március végén hirtelen megugrott a Tisza ellenes narratívák száma – különösen a rezsicsökkentés és az áremelések témájához kapcsolva –, és ezzel párhuzamosan az Ukrán fenyegetés narratíva aránya csökkent.
- A kormányközeli portálok (Magyar Nemzet, Mandiner) és az MTVA-hoz tartozó hirado.hu cikkeinek túlnyomó többségében azonosítható valamilyen kampánynarratíva, míg a független és az Indamédia-portálok jóval magasabb arányban tartalmaznak olyan cikkeket, amelyekben nem találtuk meg a vizsgált narratívák egyikét sem.
- A narratívák főszereplői nagy arányban hazai politikusok: a Brüsszel ellenes narratívában is Orbán Viktor, Magyar Péter és Donald Trump dominálnak az uniós szereplőkkel szemben, a Gondoskodó kormány arcává pedig Szijjártó Péter vált, főként a kampányidőszak beruházási bejelentéseinek köszönhetően.
| Elemzéseinkben nyolc online médiumot követünk nyomon a kampányidőszak elejétől a végéig. Megvizsgáljuk a kormánypárti Magyar Nemzetet és Mandinert, a független 444.hu-t, Telexet és hvg.hu-t, a kormányközeli Indamédia tulajdonában álló Indexet és Blikket, valamint a közszolgálati hirado.hu-t. Szövegbányászati eszközök segítségével bemutatjuk, milyen témák dominálnak a belföld, külföld és gazdaság rovatokban, kik azok a politikusok, akik leggyakrabban megszólalnak, mennyire kiegyensúlyozottak az oldalak és milyen érzelmek, illetve narratívák határozzák meg a médiadiskurzust.Ez az elemzés a kampányidőszak első hat hetében – február 21. és április 3. között – megjelent 12 716 cikkeket vizsgálja. |
Minden politikai eseményről szóló tudósítás valamilyen keretbe helyezi a szereplőket: ki a hős és ki az ellenfél. Ezeket a visszatérő történetmintákat nevezzük narratíváknak és ezek a politikai kommunikáció egyik legalapvetőbb építőelemei. Nem véletlenül: az emberek természetüknél fogva narratív keretekben gondolkodnak, elbeszéléseken keresztül értelmezik a körülöttük zajló eseményeket. A politikai szereplők pontosan ezt a kognitív mintázatot használják ki, amikor a kampányüzeneteiket jól felismerhető, leegyszerűsítő történetsémákba csomagolják.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az elemzésben a domináns narratívákról írunk. A cikkekben természetesen több ilyen történetminta is jelen lehet egyszerre, az adatok azonban mindig az adott cikk legmeghatározóbb narratíváját tükrözik – azt, amelyik a legerőteljesebben szervezi az adott szöveg üzenetét.
| A narratívaelemzéshez egy gépi tanulásra épülő nyelvi modellt (ún. NLI-modellt) használtunk, amelyet eredetileg arra fejlesztettek ki, hogy eldöntse: egy adott állítás következik-e egy másikból. Ezt a képességet alkalmaztuk a kampánycikkek elemzésére – lényegében azt vizsgáltuk, hogy egy-egy mondat mennyire illik bele előre meghatározott narratíva-kategóriákba (például „ez a szöveg azt sugallja, hogy Ukrjana beavatkozik a magyar választásokba” vagy „ez a szöveg a Tisza Pártot támadja”).Ahhoz, hogy a modell ne csak elvont fogalmakkal dolgozzon, valódi újságcikkekből gyűjtöttünk példamondatokat minden egyes narratívához. Ezek segítségével a modell el tudta végezni az összehasonlítást: mennyire hasonlít egy vizsgált mondat azokra a szövegekre, amelyeket mi már narratívahordozóként azonosítottunk?
Az elemzés két lépésben zajlott. Először egy kulcsszavas szűrő döntötte el, hogy egy mondat egyáltalán szóba jöhet-e egy adott narratíva szempontjából – ezzel kiszűrtük azokat a mondatokat, amelyeknek semmi közük az adott témához. Csak a szűrőn átjutott mondatokat vizsgálta meg a nyelvi modell, amely mindegyikhez egy 0 és 1 közötti pontszámot rendelt: minél magasabb az érték, annál valószínűbb, hogy a mondat az adott narratívát közvetíti. A mondatszintű értékekből ezután cikkszintű pontszámokat számoltunk, de nem egyszerű átlagolással. Az összesítésben nagyobb súlyt kaptak azok a mondatok, amelyeknél a modell magabiztosabb volt a narratíva jelenlétében, és kisebb súlyt azok, ahol bizonytalanabb volt. Így a végső pontszám nem az összes mondat egyenlő átlaga, hanem inkább a leghatározottabb narratíva-jeleket tükrözi. Minden cikk végül egyetlen domináns narratívát kapott – azt, amelyik a leginkább jellemezte az adott szöveget. |
Az alábbi ábrák azt mutatják, milyen arányban jelentek meg ezek a domináns narratívák a portálokon, mi jellemezte érzelmi tónusukat, és kik azok a szereplők, akiknek neve a leggyakrabban kötődik hozzájuk. Az interaktív ábrán mindegyik blokkhoz külön leírás tartozik, ami a cím melletti információs ikonnal tekinthető meg.
A vizsgált narratívák csoportosítva, illetve az azonosításukhoz használt szövegmintákból kiválasztott néhány példa az elemzés végén olvasható. A modell betanításához több mint 300 szövegmintát használtunk fel, ezek közül választottunk ki szemléletes példákat, melyekkel mind találkozhattak a kampány során az olvasók.
Az összes vizsgált portálon az Ukrán fenyegetés narratíva volt a legmeghatározóbb: a kampányidőszak első felében a cikkek közel felét uralta, és csak a kampány vége felé, március közepétől kezdett fokozatosan visszaszorulni. Március közepétől meredeken emelkedni kezdett a domináns Tisza ellenes narratívák aránya. Ez a trend a kormánypárti médiacsoportban a legerősebb, de a kritikus csoportban is megfigyelhető. Március utolsó hetében elszaporodtak a narratívák, amik a legnagyobb ellenzéki pártot a rezsicsökkentés eltörlésével, illetve az árak felkorbácsolásával vádolták. Ezzel párhuzamosan látványosan lecsökkent az ukrán-ellenes narratívák aránya. Fontos megjegyezni viszont, hogy ez az elemzés csak április 3-ig megjelent cikkeket vizsgálja, így a húsvéti hétvégét tematizáló, a Török Áramlat gázvezeték ellen Szerbia területén tervezett állítólagos merényletkísérlet már nincs benne.
A kormányközeli portálok közös jellemzője, hogy náluk a legalacsonyabb a Nincs narratíva kategória aránya, vagyis a cikkek nagy részében azonosítható valamelyik vizsgált üzenet. Ezzel szemben a Blikk cikkeinek több mint felében (~55%) nem azonosítottuk a vizsgált narratívák egyikét sem. Az Index és a Blikk narratíva-profilja hasonlít egymásra. Az Index cikkeinek körülbelül felében nem találtunk ilyen narratívákat.
A Magyar Nemzet rendelkezik a legváltozatosabb narratíva-portfólióval: az Ukrán fenyegetés mellett a Tisza ellenes, a Brüsszel ellenes és a Gondoskodó kormány narratívák is észrevehető arányban vannak jelen, vagyis a lap egyszerre több ilyen politikai történetmintát is közvetít. A Mandiner produkálja az összes portál közül a legmagasabb Ukrán fenyegetés arányt (kb. 42–45%), messze meghaladva az átlagot.
A hirado.hu-n a harmadik legalacsonyabb a narratívákat nem tartalmazó cikkek száma. Vagyis az MTVA portfóliójába tartozó portálon megjelenő cikkek több mint felében olvashatunk ilyen politikai narratívákat.
A független portálok közül a 444-en azonosítottuk arányaiban a legtöbb narratívát, ez persze még így is elmarad a kormánypárti lapoktól. A Gondoskodó kormány üzenet a 444-en szinte egyáltalán nem jelenik meg domináns narratívaként. A független portálok közül a Telexen jelenik meg arányaiban a legkevesebb narratíva; a HVG a független portálok közül a legdiverzebb: több narratívatípus is felbukkan kisebb arányban.
A szentiment és a narratíva keresztelemzése is figyelemreméltó mintázatot mutat. A Gondoskodó kormány az egyetlen narratíva, amelyhez érzékelhető arányban társul pozitív vagy erősen pozitív tónus. Az Ukrán fenyegetés és a Tisza ellenes narratíva ezzel szemben dominánsan negatív vagy erősen negatív hangvételű cikkekben jelenik meg. A Biztos Fidesz győzelem a legvegyesebb képet mutatja: a negatív tónus mellett semleges és pozitív tartalmak is jelen vannak. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbb esetben kormányközeli politikusok vagy szakértők szájából elhangzó Biztos Fidesz győzelem narratívák a Fidesz számára kedvezőtlen közvéleménykutatások cáfolataként jelennek meg. Gyakran szerepelnek emellett úgy, hogy a negatív szerepben bemutatott Tisza párttal szemben a “csendes többségként” határozzák meg magukat. Így ezekbe a megszólalásokba óhatatlanul is belekeveredik valamelyik ellenségkép negatív jellemzői.
Érdekesség, hogy a narratívák főszereplői között nagy arányban találhatók hazai politikusok. A Brüsszel ellenes narratívában az európai intézmények és uniós politikusok háttérbe szorulnak Orbán Viktor, Magyar Péter és Donald Trump mögött. Ez is mutatja, hogy Brüsszel maga az ellenségkép. A Gondoskodó kormány narratíva egyértelmű főszereplője Szijjártó Péter, dominánsan pozitív hangvétellel, amit a külgazdasági és külügyminiszter beruházási bejelentéseivel lehet magyarázni. Szijjártó Péter számos külföldi beruházást jelentett be a kampányidőszak alatt, melyek során nem győzte hangsúlyozni, hogy a kormány milyen sokat tesz a magyar családokért.
A Kampányzaj-sorozattal a magyar online média kampányidőszak alatti működését szerettük volna nyomon követhetővé tenni.
