A médiapiac illiberális modellje – Lágy cenzúra 2017 (Mérték Füzetek 14.)

A Lágy Cenzúra jelentés jelenlegi kiadása némileg eltér a korábban megszokottól.

Egyrészt nem teljes keresztmetszeti képet adunk a magyar média állapotáról, hanem a jelenlegi anyag nagyon erősen a piaci folyamatokra koncentrál. Nem elemeztük önálló fejezetben a közszolgálati média állapotát, hiszen a kínálatot és a szervezeti struktúrát tekintve nem történt lényegi változás, illetve nem kapott erős fókuszt az újságírói munka végzése. Kifejezetten az volt a célunk ebben az évben, hogy bemutassuk azt a területfoglalást, amivel a kormánypártok behozhatatlan előnyt szereztek a magyar nyilvánosságban.

A második eltérés a korábbiakhoz képest, hogy ebben az évben később publikáljuk a jelentést, mint más években szoktuk. Így viszont lehetővé vált, hogy a médiacégek 2017-es pénzügyi évének eredményeit is lássuk. Ennek köszönhetően sokkal egyértelműbben kirajzolódik a piaci viszonyok torzulása, látszódik, hogy milyen előnyt élveznek a kormánypárti médiacégek.

A jelentés a 2017-es állapotokat tükrözi, de természetesen azóta tudjuk, hogy a Fidesz áprilisban ismét kétharmadot szerzett az országgyűlési választáson és az is közismert, hogy jelentős átrendeződés történt a médiaviszonyokban. A választások után megszűnt a Magyar Nemzet napilap, a Lánchíd rádió, megszűnt a Heti Válasz nyomtatott kiadása és a Simicska Lajos, a miniszterelnök korábbi bizalmasa, 2015 óta ellenfele eladta valamennyi üzleti érdekeltségét, beleértve a megmaradt média portfóliót is. Nem kérdés, hogy ezzel tovább szűkült a magyarországi nyilvánosság, de a fejleményeket aligha lehet váratlannak tekinteni.

A 2017-es Lágy Cenzúra jelentés fő célja, hogy megmutassa, mennyire felborult már a pálya a szereplők között, csak látszólag beszélhetünk piacról, valójában teljesen más feltételek között működnek a kormányhoz közelálló és az attól független cégek. A jelentés egyes elemei ismerősek lehetnek a korábbi évekből: a Médiatanács frekvenciapályáztatási gyakorlatának bemutatása, az állami reklámköltés alakulása és a cégek tulajdonosi viszonyainak elemzése évről-évre elkészült eddig is. Teljesen új elem azonban a média ökoszisztéma bevételi oldalának, vagyis a kereskedelmi hirdetők, ügynökségek viselkedésének leírása. Anonim mélyinterjúk segítségével tártuk fel, hogy a hirdetési felületek megvásárlásakor milyen szempontok érvényesülnek, az üzleti logika mellett miként jelenik meg a politikai nyomásgyakorlás ezen a területen is. Ez teszi teljessé a magyarországi médiapiac, és így a nyilvánosság állapotának megértését.

A teljes elemzés elérhető:

Mérték Füzetek 14.: A médiapiac illiberális modellje

ISSN 2559-8937

ISBN 978-615-00-2888-0