Milyen szabály vonatkozik a rendőrök ábrázolására, képmásuk nyilvánosságára?
A rendőrök felismerhető ábrázolása vitatott kérdés volt hosszú éveken keresztül, végül az Alkotmánybíróság határozatai befolyásolták a bírói gyakorlatot, és nyújtottak fogódzót a média ez ügyben követendő magatartásának. Konkrét, kifejezetten ezt szabályozó jogi előírás ugyanis nincsen erre az esetre. A képmás és a hangfelvétel szabályozásáról a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a személyiségi jogok között rendelkezik. A Ptk. általános szabályként kimondja, hogy a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges Kivétel is létezik ez alól, nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. (Ptk. 2:48. §)
Közéleti szereplés-e a rendőr tevékenysége?
A rendőr nem közszereplő, feladatellátása nem minősül nyilvános közéleti szereplésnek. A rendőr ugyanakkor közhatalmat gyakorol, és e tevékenysége körében korlátozottabb a képmáshoz való személyiségi jogainak gyakorlása.
Bármilyen körülmények között lehet engedély nélkül felvételt készíteni a rendőrről és azt nyilvánosságra hozni?
Az Alkotmánybíróság szerint a közhatalmat gyakorló személy képmása nem önmagában és nem bármilyen körülmények között, hanem csak a jelenkori közéletet befolyásoló eseményekről szóló tájékoztatással összefüggésben közölhető hozzájárulás nélkül.
Milyen példák vannak erre?
A rendőri bevetés a demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, még akkor is, ha a rendőrök nem igazi résztvevői a történésnek. Ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé.
Az egyéb, közterületen történő rendőri intézkedéssel kapcsolatos beszámolónál azt kell mérlegelni, hogy az a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül-e. Ha igen, a rendőr képmása engedély nélkül nyilvánosságra hozható.
Vannak-e korlátjai a hozzájáruláshoz nem kötött képmásközlésnek?
Az ábrázolás nem lehet sértő, a képmás felhasználásának tárgyilagosnak kell lenni. Nem lehet öncélú, nem jelentheti a rendőr emberi méltóságának a sérelmét. E körbe tartozhat például, ha a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedését ábrázolják.
A fényképfelvétel engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának az alkotmányos alapja általában nem érvényesül akkor sem, amikor – az egyébként tömegdemonstráción készült – képen csak egyetlen egy személy látható. Ilyenkor azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása, ennek a nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e.