A Mérték Médiaelemző Műhely immáron a tizedik Lágy Cenzúra jelentését publikálja. Az első évben, 2013-ben még egy nemzetközi projekt részeként, a WAN-IFRA (World Association of Newspapers and News Publishers) szervezettel együttműködve készült el a jelentés, és sokat elmond az anyag időállóságáról, hogy már akkor a magyar médiarendszer foglyul ejtéséről szólt. Gyorsan kiderült, hogy a magyarországi médiahelyzet dokumentálása sokkal fontosabb annál, minthogy egyszeri alkalommal mutassuk be a változásokat, így a Lágy Cenzúra jelentésből idővel sorozat lett.
A lágy cenzúra vagy indirekt cenzúra a médiatartalom ellenőrzésének és befolyásolásának olyan közvetett módszere, amely a nyílt tartalmi cenzúra helyett a médiapiac szerkezetének átformálásával és a gazdasági erőforrások manipulálásával éri el céljait. A 2010-ben elfogadott médiatörvények és annak módosításai olyan szabályozási környezetet hoztak létre, amelyben lehetségessé vált a rendkívül magas piaci koncentráció kialakítása, a közszolgálati média autonómiájának felszámolása és az egypárti médiahatóság működtetése. A helyzet sok mindenben változott az elmúlt közel másfél évtizedben, de a logikája ugyanaz maradt: a szabad, sokszínű és piaci alapokon működő média helyett politikailag megszállt médiarendszer alakult ki.
Eddig minden jelentésben megállapíthattuk, hogy a helyzet romlott a korábbiakhoz képest, és ez 2024-ben sem volt másképp. Az év összefoglalója megmutatja, hogy az újságírói munka egyre nehezebbé vált, az európai és önkormányzati választás kampányában abszurd magas szintre nőtt a hirdetési költés és a közszolgálati média gátlástalanul visszhangozta a kormánykommunikációt.
A piaci folyamatok továbbra is az eddigi mintázatot követték. A bevételek túlnyomó többsége a kormányközeli médiába áramlott, míg a rendkívül népszerű, a nyilvánosságot gyakran meghatározó független média csak sokkal kisebb arányban, mindössze 23,6 százalékban részesedett a bevételekből.
A médiajogi környezet néhány ponton módosult, bár igazi változás csak később, a 2024-ben megszavazott, de 2025-ben hatályba lépő Európai Médiaszabadság Törvénytől várható. A médiahatóság változatlan módon osztja újra a rádiós frekvenciákat, de örvendetes fejlemény, hogy 2024-ben néhány olyan helyi rádió is médiaszolgáltatási jogosultságot kapott, amelyiknek nincs látható kötődése a kormánypárthoz.
A 2024-es év kétségtelenül legfontosabb és legszomorúbb fejleménye, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkezdte működését. Mint ahogy a hivatal felállásakor sejteni lehetett, a fő cél a független média és a civilek lejáratása. Korábban ezt a kormánypárti média és különböző politikai influenszerek tették, de 2024 óta a Szuverenitásvédelmi Hivatal pecsétje is rajta van ezeken a lejárató anyagokon. A Szuverenitásvédelmi Hivatal is részévé vált az államilag finanszírozott dezinformációs hálózatnak. Az év ebből a szempontból tehát szimbolikusnak is tekinthető, valóban új szintre lépett a nyilvánosság uralása.
A teljes elemzés elérhető: Szuverenista médiapolitika
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.
