A Mérték Médiaelemző Műhely és a New York University School of Law-n működő Rule of Law Műhely közös jelentése dokumentálja a magyar média rendszerszintű elnyomását. Az elemzés részletesen bemutatja azt a kifinomult eszközrendszert, amely nyílt cenzúra nélkül korlátozza a független média működését jogi, gazdasági és adminisztratív intézkedésekkel.
A The Repression of Independent Media in Hungary, 2010–2025 c. elemzés és az ehhez kapcsolódó ajánlások a 2026. áprilisi parlamenti választások előtt jelennek meg, amikor a megbízható, független információkhoz való hozzáférés különösen fontos a demokratikus elszámoltathatóság és a tájékozott szavazás szempontjából. A jelentés bemutatja, hogy a média foglyul ejtése és a célzott nyomásgyakorlás hogyan szűkíti a független újságírás lehetőségeit Magyarországon.
„A független médiumok jelenlétét nem szabad összetéveszteni az egészséges médiakörnyezettel. Ezek a rendszer ellenére, nem pedig annak köszönhetően maradnak fenn. Ez Magyarországot az Európai Unió médiaszabadság próbájává teszi” – mondta Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója és a jelentés társszerzője.
„A független médiát Magyarországon nem cenzúra hallgattatja el, hanem olyan jogi, adminisztratív és politikai nyomásrendszer korlátozza, amely megőrzi a demokratikus látszatot, miközben aláássa a média szabadságát” – mondta Bodrogi Bea, a Rule of Law Lab magyar médiajogi szakértője és a jelentés társszerzője.
2010 és 2025 között Magyarország helyezése a Riporterek Határok Nélkül globális sajtószabadság indexe szerint a 180 vizsgált ország közül a 23. helyről a 68. helyre romlott, ezzel az EU tagállamai között az egyik legrosszabb helyezést érte el.
Annak ellenére, hogy az újságírók, a civil szervezetek és az európai intézmények is mindent megtettek, hogy fékezzék ezt a visszaesést, Magyarország nem felel meg az európai médiaszabadság normáinak. A jelentés kiemeli, hogy hatékony mechanizmusokra van szükség ezeknek a normáknak az érvényesítéséhez.
„A magyar kormány elnyomó intézkedései megsértik Magyarországnak az Európa Tanács és az EU tagállamaként fennálló kötelezettségeit” – mondta Amrit Singh, a NYU School of Law a Rule of Law Lab professzora, igazgatója és a jelentés társszerzője. „Ha a kormány továbbra sem hajlandó reformokat végrehajtani, az Európai Uniónak kell határozott lépéseket tennie a médiaszabadságra vonatkozó normák érvényesítése érdekében”.
A jelentés azt javasolja a jövőbeni magyar kormányoknak, hogy
- vessenek véget az újságírók és a média politikai ellenőrzésének;
- vessenek véget az újságírók információhoz való hozzáférésének önkényes akadályozásának;
- tartózkodjanak a független média önkényes kizárásától a kormány sajtótájékoztatóiról, nyilvános eseményeiről, a parlamentből és más közintézményekből;
- vessenek véget az újságírók elleni lejárató kampányoknak és hiteltelenítésnek;
- hozzanak létre hatékony védelmi mechanizmusokat az újságírók és a médiumok zaklatására szolgáló, állítólagos rágalmazási és adatvédelmi jogsértésekre alapuló perek ellen;
- teljes mértékben tartsák be és hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának a médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatos ítéleteit;
- biztosítsák az Európai Unió médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseinek teljes és következetes végrehajtását.
A jelentés a következő ajánlásokat fogalmazta meg az EU számára:
- kötelezettségszegési eljárások indítása a médiaszabadság és médiapluralizmus kapcsán elkövetett uniós jogsértések kezelése érdekében;
- az Európai Bizottság főigazgatóságai közötti koordinációs mechanizmus létrehozása a magyarországi médiaszabadság és médiapluralizmus területén az uniós jog holisztikus nyomon követése és végrehajtása érdekében;
- a magyarországi független médiának, az oknyomozó újságírásnak és a sajtószabadságért küzdő szervezeteknek nyújtott közvetlen uniós finanszírozás növelése.
A jelentés angol nyelven érhető el és itt olvasható.
Kapcsolat: info@mertek.eu és ruleoflawlab@law.nyu.edu