BEVEZETÉS
A magyar médiahelyzet problémái évek óta jól ismertek, a rendszerszintű változások már a 2010-es években lezajlottak. Mostanra kialakultak a rendszer körvonalai, egyfajta befagyott helyzet alakult ki, még ha vannak is hangsúlyeltolódások. Ugyanakkor érdemes tovább dokumentálni a magyarországi médiarendszer további változásait, mert hiába tapasztaljuk nap mint a sajtószabadság hiányát, egészen más, ha ezt tényekkel is alá tudjuk támasztani.
A korábbiakhoz hasonlóan ez a Lágy Cenzúra jelentés sem ad teljes képet a magyar média állapotáról, hanem néhány kiemelt jelenségre koncentrál.
Az Áttekintés tematikus logikában mutatja be a magyar média fő eseményeit 2022-ben. Határozottan látszódik az összefoglalóból, hogy minden területen tovább folytatódott a független média visszaszorulása. A lágy cenzúra néhány kategóriáját kiemelve, magyar hírportálok cikkein keresztül mutatjuk be
a jelenséget.
A jelentés bemutatja, hogy a magyarországi tényellenőrzés milyen nehézségekkel küzd. Ez azért is különösen fontos kérdés, mert a dezinformáció fokozódása más országokhoz hasonlóan Magyarországon is tapasztalható, de itt annyival nehezebb a helyzet, hogy a kormánypárti média aktívan terjeszt több dezinformációs narratívát is. A tényellenőrzés sok országban hatékony eszköz a dezinformáció ellen, Magyarországon azonban médiába vetett bizalom alacsony szintje és a nagyfokú társadalmi polarizáció a tényellenőrök munkáját is nehezíti.
A médiapiac elemzése tisztán mutatja, hogy a 2022-es választás után a kormánypárti médiagépezet is szembenézett a csökkenő finanszírozással és ez azonnal leépítésekhez, bezárásokhoz vezetett. Az Orbán-kormány sorrendben negyedik kétharmada alighanem azt üzente a döntéshozóknak, hogy a kormánypárt dominanciája a nyilvánosságban annyira stabil, hogy már a költséghatékonyság is figyelembe vehető. Az állami reklámköltés továbbra a piactorzítás fő eszköze, emellett jól látható a független média alacsony piaci súlya.
A rádiós frekvenciák pályázati rendszere jól mutatja, hogy a médiahatóság egyértelműen a piac sokszínűsége ellen dolgozik. A kormányhoz közelálló befektetők és egyházak rádiói a pályázatok egyértelmű kedvezményezettjei.
A korábbiaktól eltérően a közszolgálati média működésének nem szántunk önálló fejezetet. Ez egyrészt azért van így, mert ha valamire illik a befagyott jelző, akkor a közszolgálati médiára biztosan. Az elmúlt években részletesen dokumentált szervezeti problémák és a finanszírozási átláthatatlanság területén semmilyen változás nem történt. Másrészt a tanulmány azért sem tartalmaz önálló közszolgálati média fejezetet, mert a Mérték kutatói a közelmúltban jelentettek meg tanulmányt egy rangos nemzetközi folyóiratban, amelyben a közszolgálati televíziós híradó dezinformációs gyakorlatát mutatják be. Olvasóinknak ezt a cikket ajánljuk a témában.
Összességében a jelentés áttekintést ad arról, hogyan szilárdult meg az Európai Unió egyik tagállamában az illiberális médiarendszer. A Lágy Cenzúra sorozat újabb kötete ezt az állapotot dokumentálja.
A teljes elemzés elérhető: A befagyott médiarendszer – Lágy Cenzúra 2022
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.
