Pártszolgálati média átláthatatlan közpénz-milliárdokból

A National Endowment for Democracy támogatásával összesen négy országban, Magyarország mellett Csehországban, Romániában és Szlovákiában elemeztük a médiarendszer jellemzőit és az elmúlt három évben bekövetkezett változásokat. A teljesen jelentés a honlapunkon olvasható, ebben az írásban a közszolgálati média magyarországi fejleményeit foglaljuk össze. 

Már régóta megtapasztalhattuk, hogy a közszolgálati média a régióban sok szempontból különbözik attól a modelltől, ami Nyugat-Európában kialakult. A fejlett demokráciákban a közszolgálati média pártatlan, objektív, kulturálisan sokszínű és a közjó érdekében működik. Ez még akkor is így van, ha természetesen mindenhol előfordulnak hibák és sehol nincs tökéletes rendszer. Közép-Európában azonban hagyományosan nagyobb a politikai beavatkozás szerepe, a közszolgálati média itt nem tölti be a pártatlan és független műsorszolgáltatás szerepét. 

A nemzetközi összehasonlításból kiderült, hogy a közszolgálati média helyzete Magyarországon különösen rossz, még a vizsgált országokhoz képest is erősebb a közmédia politikai megszállása. Ez a következőkben nyilvánult meg. 

A közmédia szervezeti felépítése átláthatatlan, a felelősségi viszonyok nem egyértelműek, a pénzköltés nem transzparens. Az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. kettőse olyan rendszert alakított ki a magyar közmédiában, ami lényegében lehetetlenné teszi az intézmény működésének ellenőrzését. 

Sajátos módon a közszolgálati média erősen túlfinanszírozott, a vizsgált országokban ezzel szemben inkább a pénzhiány a jellemző. Az MTVA-nak juttatott összegek látványosan növekednek, a bőkezű költségvetési források nyilvánvalóan növelik a közmédia lojalitását a jelenlegi kormánypártok felé.  

Nem szokatlan, hogy a televíziócsatornák és a rádióadók ugyanahhoz az intézményhez tartoznak (ez Szlovákiában is így van), azonban a magyarországi helyzet annyiban rendkívüli, hogy a hírügynökség is a közszolgálati média része. 

A politikai nyomásgyakorlás egyértelmű és ez már intézményesült is.  A vizsgált országokban inkább jellemző, hogy a szerkesztők próbálnak ellenállni a nyomásgyakorlásnak, Magyarországon kifejezetten jellemző a politikai elfogultság. A Szabad Európa oldalán megjelent kiszivárogtatott hangfelvétel is bizonyítja, hogy a szerkesztőségi irányelv egyértelműen a kormánypárti kommunikáció képviselete. Nálunk a közszolgálati média tájékoztatás helyett tulajdonképpen politikai kommunikációs feladatot lát el. 

Magyarországon a közszolgálati rádióadók aránylag népszerűek, a televíziós csatornák azonban nem (ebben hasonlít pl. Romániához). A közmédiának kifejezetten alacsony a presztízse, sokak számára a propaganda szinonimája lett. 

A közszolgálati csatornák közönségaránya 2020-ban (4+)

A közszolgálati csatornák közönségaránya 2020-ban (4+) 

Forrás: MTVA Éves jelentés 2020 100. o. 

Különösen érdekes, hogy a vizsgált országok közül kettőben, Csehországban és Romániában ezekben a hetekben változik a politikai térkép, így különösen izgalmas lesz megfigyelni, hogy ez milyen változásokat hoz a közszolgálati média működésében. 

A teljes jelentés az alábbi linken érhető el