Méghogy az ellenzék nem jelenik meg az állami híradóban? – Őszöd 15.

Az őszödi beszéd 15 éve hangzott el , de a nyilvánosság csak szeptember 17-én ismerte meg, a kiszivárogtatást követően, és azután kezdődött a tiltakozás hullám, amelynek a hatása egészen napjainkig érvényesül. Május 26-án tehát a nyilvánosság még semmiről nem értesült, a téma előhúzása azonban a kormánypártoknak jó alkalom volt arra, hogy magasabb fokozatra kapcsolják az ellenzékkel szembeni választási kampányt. 

Május 26. az őszödi beszéd 15. évfordulója, az állami televízió aznapi híradóiban ez volt legfontosabb aktualitás. A 18 órakor és a fél nyolckor kezdődő hírműsorok első része hosszú percekig a 2006-ban történt eseményekről szólt. A koraesti hírműsor sporthírek nélkül számított műsoridejének csaknem a felében, a 25 percből 12-ben tárgyalták ezt a témát, az esti nagyhíradóban pedig három, összesen 16 perces műsorelem foglalkozott a beszéddel, a következményeivel és főként a jelenlegi kormánypárti értékelésével, hangsúlyozva, hogy szoros párhuzam van Gyurcsány Ferenc akkori hazug kormánya és az ellenzék, Karácsony Gergely mostani kampánya között 

Az állami híradó három összeállítást szentelt a témának. A 10 perc terjedelmű első műsorelemben felidézték a beszéd legemlékezetesebb mondatait, az erőteljes kifejezéseket a képernyőre is kiírták. A beszéd kiszivárgását követő eseményeket szelektíven idézték fel, a Magyar Televízió székházának ostromát eufemisztikusan behatolásként említették, a hangsúly a visszaemlékezésben azon volt, hogy a rendőrség az október 23-i Fidesz nagygyűlésre rátolta a kormányellenes tüntetőket, és így a békés tömegből sokan estek áldozatul a brutálisnak nevezett rendőri fellépésnek – emelték ki a híradásban. Az anyagban megszólalt az állami média állandó szereplője, a Századvég jogi szakértőjeként bemutatott ifj. Lomnici Zoltán, aki éppen nem jogi érvekkel azt magyarázta, hogy „a jogállamiságot folyton számonkérő Brüsszel” annak idején nem emelt szót a rendőri brutalitás ellen. Az állami híradó a nyilatkozó szavait reflektálatlatlanul hagyta, pedig „Brüsszel” a kijelentésekkel ellentétben nem hagyta szó nélkül a történteket. Az őszi események kivizsgálása idején, 2007 februárjában Magyarországra látogatott az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, Franco Frattini, aki a rendőrök képzését, a rendőri azonosító használatát és a gumilövedékek használatának a mellőzését, valamint a civil kontroll megerősítését, és az erőszakot elszenvedettek eseteinek a kivizsgálását szorgalmazta.  

Brüsszel kárhoztatásán túl a századvéges tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy az akkori rendőri brutalitás az egész baloldal bűne, a miniszterelnök-jelölt Dobrev Kláráé és Karácsony Gergelyé, ráadásul Karácsony Gyurcsány tanácsadójaként maga is bűnrészese az akkori politikának. A XXI. Század Intézettől Deák Dániel, az állami médiában szakértőként ugyancsak rendszeresen megszólaltatott vezető elemző ennél is tovább ment, párhuzamot vont az akkori Gyurcsány-kormány és Karácsony mostani kampánya között azt állítva, hogy mindkettő hazug kampány, és most is Gyurcsány irányít.

A „szakértői elemzéseket” követően a műsorelemet egy mozgalmas performansszal színesítették. A PestiSrácok és a Pesti TV a fiatalokat kívánta felvilágosítani a 2006-os eseményekről és Gyurcsányról egy demonstrációval, amelynek keretében egy Gyurcsány Ferenc képével és a 15 évvel ezelőtti kormányellenes szlogenekkel feldíszített öreg Csepel teherautót átvezettek Budáról Pestre, majd a főszerkesztő beszédet mondott a Vértanúk terén arról, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc veszélyes a mai magyar demokráciára, és mindent meg kell tenni azért, hogy ne legyen többet ilyen miniszterelnöke az országnak. A 12 fős demonstrációnak az állami híradó nagy jelentőséget tulajdonított, mert részletesebben tudósított róla, mint ahogyan az ellenzéki pártok kezdeményezéseiről szokott beszámolni.

Az aktuálpolitikai vonatkozások sulykolása, a jelenlegi ellenzékről és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségéről hangoztatott negatív vélemény közzététele után egy szerkesztői csavarral visszatértek az őszödi beszéd elhangzásának a körülményeire, bejárva a jelenleg üres egykori balatonőszödi kormányüdülő épületét, miközben felidézték, hogy 15 éve a tanácskozás idején „hermetikusan lezárták” a környéket a helyszín körül, „de még így is” kiszivárgott a „titkosnak szánt” beszéd.

Ezek a tendenciózus kijelentések, megjegyzések arra szolgáltak, hogy erősítsék, valami bűnös összeesküvés zajlott 15 évvel ezelőtt a kormányfő vezetésével. Pedig a zártkörű ülésezéseknél azóta is megszokott bármely kormánypártnál, hogy egy-egy kihelyezett frakcióülés idején annak a helyszínét elzárják a nyilvánosság elől. (Éppen jelen szúrópróba írásakor jelent meg a hír , hogy nagy biztonsági intézkedések közepette, a helyszínt fekete kerítéssel körbebarikádozva tartja a Fidesz frakció kihelyezett debreceni ülését.) A kiszivárgással összefüggésben a „hermetikus lezárás” emlegetése szintén hangulatkeltő volt, hiszen a három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat 2010-es lezárása óta tudható, hogy a beszéd nem kívülről, lehallgatással és nem is illegális felvétel útján került ki, hanem valamely, a hangfelvételhez jogszerűen hozzájutó személy lehetett a kiszivárogtató.

Az összeállítás tendenciózusságát jelzi, hogy a beszéd körülményeinek és az MSZP akkori hivatalos, Gyurcsány Ferencet támogató reakciójának a felidézését követően rögtön bevágtak egy beszélgetést, amelyet a Dob utcában, egykori sebesülése helyszínén a Fidesz nagygyűlésről hazaigyekvő és közben rendőri erőszak áldozatává lett férfival készített az állami televízió munkatársa, aki a műsorvezető felkonferálása szerint 15 évvel ezelőtt maga is „közelről figyelte az eseményeket.” A hat órai hírműsorban pedig maga a riporter osztotta meg emlékeit a véres október 23-i eseményről. Azt mondta, a rendőrség szándékosan tolta rá a kormányellenes tüntetőket a Fidesz rendezvényre. (A most állami televíziós Császár Attila akkor a Hír TV helyszíni tudósítójaként nem csupán „közelről figyelte” az eseményeket, de a 2006. szeptember 18-i zavargások kirobbanásakor forradalmi, háborús helyzetről, új 56-ról vizionált a televíziós közvetítésben, miközben megfeledkezett a demonstrációk törvényes kereteiről, az alkotmányos rend tiszteletben tartásását a médiaszolgáltatók számára előíró törvényi kötelezettségről. Az akkori médiahatóság egymillió forint bírsággal sújtotta a Hír TV-t a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése és az alkotmányos rend tiszteletének a figyelmen kívül hagyása miatt.) A rendőri támadás áldozata után Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szövetség ügyvezetője következett, aki úgy értékelte, hogy 2006-ban a rendőrség terrorcselekményt követett el, ami álláspontja szerint soha el nem évülő, életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény. Ehhez már a narrátor tette hozzá, miközben villogó Gyurcsány képek váltották egymást a képernyőn, hogy Gyurcsány Ferenc azóta sem kért bocsánatot a választóktól, sőt szerinte ez a beszéd a legtisztességesebb megnyilatkozása volt.

A politikai reakciók az évfordulón címet viselő második őszödi műsorelemben az aznapi parlamenti ülésről adtak válogatott összefoglalót, a főszereplő Rétvári Bence államtitkár volt, aki – a narrátor szavai szerint – Jakab Péter Jobbik elnököt szembesítette korábbi önmagával, a Jobbik alapító nyilatkozatában foglaltakkal, miszerint „elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból”, Jakab pedig mégis kiáll Dobrev Klára mellé. A szembesítés természetesen elmaradt az állami televízióban, hiszen a megtámadott politikus nem szólalhatott meg, ráadásul a parlamenti közvetítések Youtube csatornáján az is leellenőrizhető, hogy az állítólagos „szembesítés” idején Jakab Péter nem is tartózkodott az ülésteremben. A kormányhíradóban bejátszott szembesítős részlet címzettje ugyanis valójában  nem Jakab Péter volt. Rétvári valójában ezekkel a szavakkal Szilágyi György jobbikos képviselőnek válaszolt A jövőnk a tét című napirend előtti felszólalására, aki Kövér László részrehajló büntetéskiszabását kifogásolta. A politikus jegyzőkönyvi idézetekkel támasztotta alá, hogy milyen durva mondatokat nem büntet házelnök, sőt ő maga is sértőn viselkedik, Jakab Péterre pedig a „ficsúr” szóért súlyos pénzbüntetést szabott ki. Az államtitkár érdemi válasz helyett mondta el a gyurcsányozó szöveget, amit a propaganda híradó a kontextusából kiszakítva, mint az őszödi beszéd évfordulójára adott reakciót tett közzé. A politikai reakciók cím alatt Rétvári után – kvázi kiegyensúlyozásként – Szanyi Tibor egykori MSZP politikus arról beszélt, hogy őt akkor fejbe kólintotta a beszéd, majd Hollik István Fidesz kommunikációs igazgató mondta ki a végső ítéletet: nincs másik Gyurcsány, a mai baloldal ugyanaz, mint a régi. Hollik szavai közben, a drámai hatás fokozása érdekében fekete alapon fehér betűkkel az őszödi beszéd néhány mondatát jelenítették meg a képernyőn. Rétvári, Szanyi és Hollik reagálása mellé a narráció szerint az akkoriban Gyurcsány tanácsadójaként dolgozó Karácsony Gergelytől is interjút kért az állami híradó arról, hogy ő hogyan élte meg azokat a napokat, de a főpolgármester nem válaszolt.

A beszéd évfordulójára cerebrált műsorfolyam harmadik részében az őszödi beszéd kiszivárgásáról készült és a közeljövőben a mozikba kerülő ElkXtuk című nagyjátékfilm producerével tettek közzé egy beszélgetést. A híradás nem nélkülözte a drámai hatást, a bejátszás kezdetén egy ipari kamera felvételét láttuk, ami azt rögzítette, hogy motoros futár érkezik az MTVA székházhoz egy nagy borítékkal, benne a film előzetesét tartalmazó pendrive lapult. Kálomista Gábor producer azt emelte ki, hogy erről az ügyről azért kell beszélni, mert van olyan generáció, aki nem hallott még róla, ugyanakkor az akkori szereplők között ma is aktív politikusok vannak.

Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni események a rendszerváltozás utáni éveknek jelentős történése volt, a tiltakozás hullám zavargásokhoz vezetett. A beszéd miatti felháborodásból utcára vonult tüntetéseknek, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lemondását követelő a demonstrációknak több fázisa volt 2006. szeptember 17-től 2006 végéig, a tüntetések abbamaradásáig. Az események után sokan sokféleképpen értékelték magát a beszédet és a nyilvánosságra kerülését követő, erőszakos cselekményekbe torkolló tiltakozássorozatot, valamint a rendőrség erőszakot alkalmazó fellépését. Több vizsgálat, bírósági eljárás indult, volt olyan, amelyben a rendőrség fellépését vizsgálták, és indultak eljárások erőszakosan viselkedő demonstrálók ellen is. Az állami televízió műsorában 15 évvel később csak az akkori kormányt és karhatalmat bíráló hangok jelentek meg, miközben egyenlőségjelet tettek az akkori hazug kormányzás és az ellenzék mostani választási kampánya között.

A tájékoztatás súlyosan egyoldalú volt, a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek nem érvényesültek. Az állami televízió ezúttal is a kormánypártok propagandaeszközeként működött.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.