Hírértékű Facebook-posztok

A fideszes politikusok az állami hírműsorok társszerkesztőinek is tekinthetők, hiszen számos alkalommal nem csak a forrása a híranyagoknak egy-egy politikus Facebook posztja, hanem maga a bejegyzés, sőt gyakran a közösségi oldalra feltöltött videó kerül be az állami híradókba. Áprilisi Szúrópróba.

A fideszes politikusok egy része intenzíven használja a közösségi médiát választói elérésére. Ez a közvetlen kommunikáció a választókkal mára a politikai kommunikáció fontos részévé vált, minden politikai oldalon. Ugyanakkor a közösségi médiás megszólalások nyilvánvalóan nem az objektív tájékoztatás igényével készülnek, hanem az adott politikus önreklámjai. Ez mindaddig teljesen rendben van, amíg a hagyományos hírmédia, például és leginkább a közszolgálati televízió híradója nem emeli be kritikátlanul és kontextus nélkül ezeket a megszólalásokat a hírfolyamba. Az m1 és a Duna Televízió ebben sem a szakmai, etikai elvárásokat, hanem a Fidesz politikai igényeit követi.

Április 29-én Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP képviselője két posztot is írt a Facebook oldalára, és az állami híradó robotosai úgy ítélték meg, hogy mindkettőnek helye van az adásokban. 

Így két, egyenként 30 másodperces hírben arról tudósítottak, hogy Hidvéghi képmutatónak nevezi Donáth Anna momentumos EP képviselőt, aki nem átallott fellépni az EP védettségi igazolványokról szóló vitájában annak érdekében, hogy ne diszkriminálják a keleti vakcinákkal oltott uniós polgárokat. A másik hírben pedig Újhelyi István szocialista EP képviselő kapta meg a magáét a fideszes politikustól amiatt, mert úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy nem érheti hátrány az uniós állampolgárokat, ha nem az Európai Gyógyszeripari Ügynökség által engedélyezett vakcinát kapták meg, noha korábban, Hidvéghi állítása szerint, a kisujját sem mozdította ezért.

Miközben a műsorvezető felolvasta a posztok rövidített változataként a két hírt, az FB bejegyzés kulcsszavait a képernyőn is megjelenítették. Reakcióra, a negatívan minősített politikusok álláspontjára nem volt kíváncsi az állami televízió, de nem is az volt a szerepe ennek a két hírnek, hogy bármilyen diskurzust kezdeményezzen erről a kérdésről a nyilvánosságban. A lényeg az volt, hogy a kormánypárti lejárató kritika elhangozzon az ellenzéki képviselőkről, a hiteltelenítés megtörténjen.

A Szijjártó Péter külügyminiszter közösségi oldalára feltöltött mozgóképes anyagok is népszerűek az állami hírműsorokban. Az elemzett adásokban a Sinopharmmal kapcsolatos összeállításban a külügyminiszter FB oldalán feltűnt két videónak egyenes útja vezetett az állami híradóba, az egyik egy újabb Sinopharm szállítmány érkezéséről szólt, egy másikban pedig Szijjártó Péter jelentkezett be, és további szállítmányok érkezéséről beszélt.

Orbán Viktor Facebook oldaláról gyakran változatlan formában kerülnek tartalmak az állami hírműsorokba. És ez nem csak olyankor fordul elő, amikor a miniszterelnök a közösségi oldalt választja első platformként ahhoz, hogy bejelentsen valamilyen intézkedést, hanem olyankor is, amikor a videó közzétételének pusztán Orbán Viktor népszerűsítése a célja.

Így lett Orbán Viktor a távirat megszűnéséről szóló hír főszereplője. Az esti kiadásban két perces összeállításban búcsúztatták ezt a 174 év után megszűnő postai küldeményt. A műsorelem több mint fele Orbán Viktorról szólt. A miniszterelnök FB oldalára egy 45 másodperces videót posztoltak délelőtt arról, hogy a politikus átballagott a Várban lévő postára, eltársalgott a postai alkalmazottal, saját kézzel – „ahogy azt kell, hagyományos módon”, hangsúlyozta a narrátor – megírta a szöveget („Ölel fiad”), és kiválasztotta a dísztáviratot anyák napja alkalmából az édesanyjának. Ezt a kisfilmet egy az egyben beszerkesztették az állami média híradójába. Hozzátettek még néhány mondatot a távirat történetéről, de a fő attrakció a miniszterelnök szereplése volt.

Sokféleképpen lehetett volna búcsúztatni a táviratot. Például az RTL aznapi híradójában nem politikusok, hanem civil polgárok szólaltak meg: a Miskolci Egyetem rektora, aki az egyetem nevében az összes felsőoktatási intézménynek küldött táviratot, egy muzeológus és a Posta szóvivője. A miniszterelnököt is mutatták, amint feladja az utolsó táviratot, de az összeállítás főszereplője nem ő volt. Az ATV Híradójában is hasonlóan dolgozták fel ezt a hírt, abban egy nyugalmazott postás is beszélt az emlékeiről, a Miskolci Egyetem akcióját is megemlítették és a miniszterelnök táviratfeladását rögíztő FB videóból is bejátszottak néhány másodpercet.

Az állami televízióban azonban csak az a hír, ha abban szerepel legalább egy kormánypárti politikus, a miniszterelnöki videók pedig prioritást élveznek. Ebben az esetben a távirat megszűnése apropó volt, hogy a miniszterelnök, mint szerető fiú képét erősítsék, hiszen mindenki számára kedves az édesanyjáról megemlékező fiú. A híradó ennek a népszerűsítő akciónak volt az eszköze, mert így olyanokat is elért a miniszterelnöki önreklám, akik, mint például az idős emberek jelentős része, nem mozognak a világhálón. 

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.