Minden, amit tudni akartál a baloldal oltásellenességéről

Az állami híradó március 31-i adásában kormánykritikus vélemények csak azért hangozhattak el az adásokban, hogy aztán minél szélesebb tere legyen a cáfolatnak, és végső soron a hírműsor a kormányzati narratívát erősítse és hirdesse az oltásellenes baloldalról. Gyurcsány a vírusnak szurkol, a baloldali sajtó kamuhíreket terjeszt és lejáratja az egészségügyet – ez volt a március utolsó napjára rendelt kormányzati szentencia. A Szúrópróba márciusi elemzéséből.

Oltakozás és oltásellenesség. Hogy az állami híradóban az oltás a legfőbb közvetítendő üzenet, azt az is bizonyítja, hogy amikor nem az oltás a téma, akkor is az oltás a téma. Aki nem az oltásról beszél, az rögtön oltásellenes. A Gyurcsány Ferenc újra támad címmel készített összeállítást az állami híradó mindkét kiadásában sugározták. A több mint 3 perces anyag lényege az volt, hogy kifigurázza a DK elnökének brüsszeli videóját, és hiteltelenítse a politikust.

A Feri a Youtobe-on című vlogján közzétett videóban  Gyurcsány a belga és a magyar járványkezelést vetette össze. Az Anderlecht stadionból átalakított brüsszeli oltó- és tesztelő központ előtt Gyurcsány arról beszélt, hogy a tesztelés az egyik eszköz, amire szükség lett volna ahhoz, hogy ne legyen annyi áldozata a járványnak. Belgiumban sokkal többet teszteltek, ráadásul a teszt ingyenes. Úgy ítélte meg, ezt a kormány elrontotta, és felvetette a miniszterelnök felelősségét.

A híradóban az Origo cikke alapján igyekeztek cáfolni Gyurcsányt oly módon, hogy a vlogból vett bejátszás után kommentálták az abban elhangzottakat. A legfőbb kifogás az volt, hogy Gyurcsány „teljesen abszurd módon a tesztelésről értekezik” egy üres oltóközpont előtt, ahelyett hogy az átoltottságról, mint a legfőbb védekezési módról beszélne, meg arról, hogy Magyarországon „gőzerővel folyik az oltás”, már 20 százalék az átoltottság.  Az összeállításban ezt különböző megfogalmazásban négyszer is elismételték. Azt is kifogásolták, hogy Gyurcsány a videó fináléjában „magyarországi halálozási adatokkal támadta a kormányt”, holott „az Origó összeállításában kiderült, hogy Belgiumban többen betegedtek meg, a napi esetszám kétszerese a magyar csúcsnak, és többen is haltak meg, mint Magyarországon annak ellenére, hogy kiderült, manipulálták az adatokat, és az idősek otthonában meghaltak jelentős része nem került be a statisztikába.”

Az állami híradó ebben a kérdésben félrevezette a nézőit. Gyurcsány Ferenc videójában a „kormányt támadó adatokat” a John Hopkins Egyetem forrásain alapuló Our World in Date statisztikáiból vette a képernyő tanúsága szerint, és a videó készítésének a napján, március 25-én a számok azt mutatták, hogy Magyarországon volt a legtöbb halálos áldozata a járványnak Európában. A hivatkozott Origo-adatok forrása nem ismert. Ha ugyanebben a statisztikában összehasonlítjuk a magyar és a belga járványügyi adatokat, akkor azt látjuk, hogy egy évvel ezelőtt, 2020 március-áprilisában volt rendkívül sok fertőzött és áldozat Belgiumban, és a második hullámban, 2020 november első felében volt magasabb a halálos áldozatok száma, mint hazánkban, de összességében sajnos 2021 februárra jócskán beértük és megelőztük Belgiumot ebben.

A híradó az Origora hivatkozva nem mondott igazat, mint ahogy nem volt igaz a képernyőre kitett Origo-cikk címe sem, hogy ti. „Most Brüsszelből kampányol az oltás ellen Gyurcsány”, hiszen szó sem volt oltás elleni kampányolásról Gyurcsány videójában. Ezt persze az Origo úgy fordította le, hogy Gyurcsány hallgatott az oltásokról, „mint ahogy teljesen tudatosan beszélt a tesztekről az oltások helyett – mintha azzal lehetne megfékezni a járványt. Most így kampányol az oltás ellen.” A „hallgatással történő kampányolás” kifordított logikája már az állami híradónak is sok lehetett, mert ezt nem tette ki a képernyőre a cikkből.

Viszont azt kiemelte, hogy az Origo összefüggést látott a Gyurcsány videó és Krekó Péter, a Political Capital elemzőjének a Politiconak adott tavaly decemberi nyilatkozata között, amelyet a kormánybarát sajtó a baloldal oltásellenességének a megalapozásaként ferdített el. Akkor a Political Capital szakértője arról beszélt, idézték az összeállításban, hogy „a tét magas, ha aláásod az emberek   hajlandóságát arra, hogy beoltassák magukat, Orbán Viktor viselheti ennek politikai következményét” Miközben a narrátor ezt a szöveget mondta, a képernyő jobb oldalán vastag betűvel ki is írták: „A tét magas, ha aláásod az emberek   hajlandóságát arra, hogy beoltassák magukat . (akkor) Orbánnak kell viselnie a politikai következményeket.”

A képernyő bal oldalán pedig megjelent a Political Capital oldala, rajta a PC január eleji közleményével – Politico: Krekó Péter nyilatkozatát szándékosan eltorzította a kormányzati irányítású média. Ilyen furcsa módon még nem jelenítettek meg eltérő álláspontokat egy hírműsorban. Mást hallanak a nézők a narrációban, elvileg ugyanazt a szöveget másként látják leírva, ráadásul az egészet megcáfoló közleményt csak illusztrációként, jelzésként teszik ki a televízió képernyőjére.

A Közszolgálati kódex szerint a közszolgálati médiaszolgáltatások törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására. Ez a fajta közlés egészen biztosan nem volt alkalmas arra, hogy a nézők bármilyen értékelhető következtetést is levonjanak belőle.

Nem is a valódi kiegyensúlyozás szándékával került ki az Origo-idézet mellé, hanem sokkal inkább azért, mert a kormánypárti hírportál most ismét felelevenítette azt az értelmezését Krekó szavainak, ami miatt a PC szakértője már pereket nyert.  „Krekó Péter nem javasolta a baloldali pártok számára a választásokra azt a stratégiát, hogy kezdjenek oltásellenes kampányba és ennek halálos áldozatait használják fel politikai eszközként a kormány ellen”, állapította meg a bíróság például a Magyar Nemzet cikkei kapcsán. Az Origot a bíróság ítélete nem érdekelte, és az állami híradót sem zavarta, hogy egy, a bíróság előtt megcáfolt hamis értelmezést elevenít fel a műsorában.

A tudósítás végén még egyszer lerántották az állami híradósok a leplet Gyurcsányról, aki nem átallta Orbán Viktor felelősségét firtatni a videójában, pedig a felesége maszk nélkül találkozott az országjárásán baloldali politikusokkal. A két dolognak nyilvánvalóan nincs köze egymáshoz, de a propagandisták igyekeztek jól teljesíteni.

A miniszterelnök maga nyilatkozott úgy tavaly szeptemberben az állami tévében és az állami rádióban, hogy „a védekezés sikerét azt a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni.” „Minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselni, leginkább persze nekem. És ezt én vállalom is természetesen, ez a dolgom, mondhatni ezért kapom a fizetésemet.” Ezeket az idézeteket bejátszotta Gyurcsány a vlogjában, a híradóban azonban nem idézték fel, mit is mondott néhány hónapja Orbán Viktor. A visszavágás volt a lényeg: íme, Dobrev Klára maszk nélkül vezet az autóban, és néhány fotón is maszk nélkül szerepel.

A teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.