Új szerepben a médiaoktatás?


Az új Nemzeti Alaptanterv tervezetében a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kap a médiaismeret oktatása, a javaslat bővíti a médiaértés tanításának intézményes kereteit. Mi az állam szerepe és feladata a médiaértés fejlesztése területén, mely állami szereplő tudja ellátni ezt a komplex, sok tárcát érintő feladatot? Nagy Krisztina írása.

„Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970)

Folytatva az idézetben megkezdett gondolatot, a médiapedagógia alapkérdése: mit kezd a gyerek a saját médiakörnyezetével, mire használja a médiatartalmakat, hogyan építi be formálódó világképébe a médiaüzeneteket, és hogyan vesznek részt ebben a körülötte lévő felnőttek, elsősorban a szülők és természetesen a pedagógusok. Ezek nem szűken médiaoktatási kérdések, válaszokat az oktatáspolitika tágabb összefüggései adhatnak. Az a médiakörnyezet, amelyben a gyerekek ma felnőnek, összetett, sokrétegű, széles lehetőségeket kínál, de veszélyeket is rejt magában. Sokféle médium, sokféle műfajban, sokféle kifejezési eszközzel, sokféle közönségnek kínál sokféle tartalmat. Jellemző a gyors változás, a tartalomkínálatot erősen befolyásoló gazdasági, piaci megfontolások működése, és a tartalomkontroll lehetőségének rohamos szűkülése. Az országhatárokon átívelő médiakínálatban a professzionális tartalom mellett egyre erőteljesebb a felhasználói tartalom megjelenése, a globális méretű társadalmi kapcsolati hálózatok kialakulása. A médiakörnyezet változása a médiahasználati szokásokban is gyökeres változásokat idézett elő. Egyre nő a mobil médiahasználat, jellemzővé válik a multitasking (egyszerre több médium használata), a virtuális terek benépesülése, a virtualitásban kialakuló új kommunikációs nyelv, viselkedési kultúra.

A változás az iskolán kívül zajlik, de eredménye nem áll meg az iskola (és az óvoda) kapujában. A ma oktatáspolitikájának talán legnagyobb kihívása a gyerekek iskolában és iskolán kívül szerzett ismereteinek összekapcsolása, összhangjának megteremtése, az ismeret- és értékközvetítésben az iskola szerepének újragondolása.