26. Közszolgálatiság – Intézményrendszer

A KÖZSZOLGÁLATI KÖZALAPÍTVÁNY

Általános szabályok

 

84. § (1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: közszolgálati médiaszolgáltatók) tulajdonosa.

(2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg.

(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(4) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

 

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma

 

85. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.

(2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit – e törvénnyel összhangban – a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.

(3) A Kuratórium – e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között – megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai – az irodán keresztül – jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

 

A Kuratórium összetétele

 

86. § (1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával hat tagot választ.

(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartani.

(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát.

(6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.

(7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja. A Kuratórium Országgyűlés által választott tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint, elnöke és delegált tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdés alkalmazása során az új jelölt nem kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul.

(9) A Kuratórium – ha nem a teljes létszámmal alakult meg – a teljes létszámig kiegészíthető a 87. §-ban foglaltak szerint.

(10) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés kilencévi időtartamra választja. A választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le.

87. § (1) Ha a 86. § (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy annak a – kormány-, illetve ellenzéki – oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés.

(3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Kuratórium tagjait megválasztották, akkor – feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be – az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság a jelölőbizottság felállítását követő tizenöt napon belül egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre.

(4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság újabb nyolc napon belül a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra – a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére – a jelölőbizottságnak tekintettel kell lennie.

(6) Ha a jelölőbizottság a (4) bekezdés szerinti esetben sem tud kellő számú jelöltet állítani, új jelölőbizottságot kell felállítani.

(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.

(8) Amennyiben a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szűnik meg a mandátuma annak lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra.

88. § (1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóktól.

(3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati médiaszolgáltatóval.

(4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésben meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszűnik.

89. § (1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki.

(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlésnek döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szemben merült fel, az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium ügyrendje szerint meghatározott tag jár el.

(4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelelő foglalkozástól való, vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt.

(5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

 

A Kuratórium feladatai és hatáskörei

 

90. § (1) A Kuratórium:

a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége általi megvalósulását,

b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,

c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,

d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,

e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat,

f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát,

g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,

h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,

i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,

j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján – az e törvényben foglalt eltérésekkel – gyakorolja a közgyűlés jogait,

k) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,

l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,

m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit,

n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg- és eredmény-kimutatását,

o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,

p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,

q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók hitelfelvételéhez, illetve az általuk megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,

r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el.

(2) Az (1) bekezdés p)-q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét – tárgyuktól függetlenül – egybe kell számítani.

91. § (1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét,

b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,

c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni,

d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.

(2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott – a 90. §-ban nem szereplő – alapítói jogkörökkel sem.

 

A Kuratórium működése

 

92. § (1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz az érintett közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak – ideértve a Kuratórium elnökét is – a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.

(4) A Kuratórium a határozatait a tagok és az elnök szavazatának egyszerű többségével hozza meg, kivéve, ahol a törvény máshogy rendelkezik.

(5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

 

A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

 

93. § A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá – legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig – költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

 

A Közalapítvány gazdálkodása

 

94. § (1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

a) az Alaptól a működéshez kapott támogatás,

b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka,

c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatók működési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,

b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai.

(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4)

 

III. Fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI KÓDEX ÉS A KÖZSZOLGÁLATI TESTÜLET

A Közszolgálati Testület

 

97. § (1) A Közszolgálati Testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell.

(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el, költségei – beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját – a Közalapítványt terhelik.

(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül – a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges – utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok – a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével – értelemszerűen irányadók.

(6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett.

(7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatók felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában.

(8) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készítenek arról, hogy – saját értékelésük szerint – az általuk vezetett médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.

(9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(10) Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató a Testület előtti személyes meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.

(11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

(12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

(13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Testület három hónap múlva köteles napirendjére tűzni.

(14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.

 

IV. Fejezet

A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÓK

Általános szabályok

 

98. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatuknak a közszolgálati médiaszolgáltatók együttesen, tevékenységüket lehetőség szerint – autonómiájuk megőrzése mellett – összehangolva tesznek eleget.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltatóknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni.

(6) A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat.

(7) Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről – ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is – a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.

(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács – az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve – évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét.

 

Nemzetiségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban

 

99. § (1) Valamennyi, Magyarország által elismert nemzetiség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve – a nemzetiség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével – helyi médiaszolgáltatásban, a nemzetiség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti.

(3) A nemzetiségek országos önkormányzatai – ennek hiányában országos szervezetei – a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket – melyek nem érinthetik a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést – a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni.

 

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma

 

100. § (1) A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek összességét – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Alap gyakorolja.

(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, illetve felhasználási jogok hasznosítását.

(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról. Az Archívum országos gyűjtőkörű közgyűjteménynek minősül.

(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.

(5) Az Alap az Archívumban található műveket a szerzői jogról szóló törvényben foglaltak, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás szerint használhatja fel.

(6) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatókkal a közszolgálati médiavagyon felhasználására vonatkozóan vagyonkezelési megállapodást köt. E megállapodás alapján a közszolgálati médiaszolgáltatók a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szereznek, amely magában foglalja a közszolgálati médiaszolgáltatásban való nyilvánossághoz közvetítés jogát is.

(7) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más szellemi alkotásokat a közszolgálati médiaszolgáltatók a szerzői jogról szóló törvény, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatják fel. Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatók számára külön engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult nyilvánossághoz közvetítés céljára átadni a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, valamint azon szerzői alkotásokat és egyéb szellemi alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik.

(8) Ha az Archívumban található valamely szerzői műről nem dönthető el, hogy a közszolgálati médiavagyonba tartozik-e, a közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatása esetén a bemutatást követően fellépő szerzői vagy szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja. A már megtörtént felhasználás után a fellépő jogosultat a médiaszolgáltató részéről megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.

(9) A közszolgálati médiavagyonba tartozó művek esetleges – az Alapon kívüli – szerzői jogi jogosultjait is megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.

(10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

 

A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak választása

 

102. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató – e törvény keretei között – gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört – beleértve a vezérigazgatók kinevezését és munkaviszonyuk megszüntetését – a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:

a) a Médiatanács elnöke valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,

b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül,

c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,

d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi elemeire is,

e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,

f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,

g) az új jelölés során közszolgálati médiaszolgáltatónként két új jelöltre kell javaslatot tenni,

h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának – ideértve az elnököt is – egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése – a Médiatanács javaslatának figyelembevételével megalkotott – tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Kuratórium által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Kuratórium újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani.

(4) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg

a) felmentéssel,

b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

c) halállal,

d) a 97. § (10)-(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálati Testület előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt.

(5) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

a) ha cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték,

b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés kiszabást tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,

c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg,

e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektől eltiltotta.

(6) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(7) A vezérigazgató jogosult két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

103. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.

 

A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

 

104. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója – munkaszerződésének megkötése előtt – írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg.

105. § (1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati médiaszolgáltatót.

Ennek keretében:

a) dönt a műsorrendről,

b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,

c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,

d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról,

e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,

f) a 90. § (1) bekezdés p)-q) pontnak megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat,

g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását,

h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata előír,

i) az Alappal együttműködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres médiaszakmai továbbképzéséről,

j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban,

k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtól – a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül – semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

 

A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyelő bizottsága

 

106. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltatók könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltatók költségére megvizsgáltatni.

(2) A Bizottság elnökből és négy tagból áll.

(3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel – a munkavállalók által választott tag kivételével – a Kuratórium választja.

(4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók – a Kuratórium közgyűlési hatáskörébe tartozó – vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A közszolgálati médiaszolgáltatók belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8) A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

 

A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálója

 

107. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni.