Miért nem hívjuk be a BBC-t?

A magyar közmédia egyre mélyebb hitelességi válságban vergődik. A személyi változások nem elegendőek, a vezetőségnek rendszerszerű válaszokkal kellene megnyugtatni az adófizetőket. Nem ártana például a mintának tekintett BBC-től szakértőket hívni és egy rendes átvilágítást végezni. Mong Attila írása.

Kezdődött a Daniel Cohn-Bendit féle hamisított riporttal, folytatódott a Lomnici-féle retusálási üggyel, hogy csak a legnagyobb botrányokat említsük, de a folyamatnak nincsen vége. Alig telik el nap anélkül, hogy a közmédia vezetőségének ne kellene magyarázkodnia kisebb nagyobb, vélt vagy valós, szándékolt vagy véletlen hibákért, védekezni a hírhamisítás vádjai ellen. Legutóbb az új alaptörvény elleni tiltakozásról szóló híradós beszámoló okozott botrányt: az élő adásban nem a több tízezres tömeget, hanem a demonstrálóktól elzárt területet, az „üres” utcát mutatták a kamerák. A híradós riporter azóta internetes mém (lásd képünket, forrás: itt) lett, az intézmény és újságírói az élcelődés céltáblái. A szakmai hibákon túl, a közmédia vezetősége kommunikációs szempontból is súlyosan félrekezelte a válságot is, (mint arra egy PR szakértő is rámutatott), ebben pedig támogatásra talált a médiahatóság és a Médiatanács részéről is. Vezetője Szalai Annamária a Hír TV-nek adott interjújában bagatellizálta az eseményeket és a bírálatokat, megoldottnak tartotta a problémákat azzal, hogy néhány vezetőt lecseréltek. A közmédia azonban immár súlyos intézményi válsággal néz szembe, a hitelességi-deficit nem egyes műsorokat, egyes újságírókat, szerkesztőségeket, hanem az egész intézményt sújtja. Ennek felismerése elengedhetetlen a továbblépéshez, a megoldást pedig intézményesen kell keresnie.

Jó (és persze rossz) nemzetközi mintákban ezen a területen sincsen hiány. Érdemes lenne például a médiahatóság és a közmédia vezetői által gyakran mintának tartott BBC egyik legnagyobb válságát és az arra adott válaszokat tanulmányozni.Mi is történt az intézménnyel?