- A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA) foglalkozik a közmédia szabályozásával?
Igen, a rendelet Preambulumának (27)-(31) bekezdése a közmédia elvi alapvetéseit és demokráciákban betöltött szerepét részletezi, a konkrét, közmédiával kapcsolatos előírásokat pedig a rendelet 5. cikke tartalmazza.
- Mit ír elő a rendelet a közmédia általános működésével kapcsolatban?
A tagállamoknak biztosítania kell, hogy a közszolgálati média szerkesztői szempontból és funkcionálisan is függetlenül működjön, pártatlan módon információk sokféleségét közölje. Tehát a közmédia szerkesztőségének politikai befolyástól mentesen kell működnie és a nyilvánosan megjelenő véleményeket, különösen a politikai szereplők véleményét a lehető legteljesebb mértékben kell bemutatnia, pártállástól és világnézettől függetlenül.
- A magyar állam teljesíti az EMFA közmédiára vonatkozó előírásait?
A magyar jogszabályi szabályozás előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók mind az állami, mind a piaci szereplőktől függetlenül, állami finanszírozásból működnek. A szerkesztői függetlenséggel kapcsolatban tehát a magyar állam jogszabályi szinten megfelel az EMFA közszolgálati média szerkesztői függetlenségére vonatkozó előírásainak.
A hatályos magyar szabályozás alapján jelenleg – amennyiben felmerül, hogy a közmédia nem pártatlan módon közli az információkat, illetve nem törekszik a sokféle, tényszerű és kiegyensúlyozott tájékoztatásra – az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság köteles lefolytatni egy úgynevezett kiegyensúlyozottsági eljárást, amelynek célja annak megállapítása, hogy az eljárást kezdeményező személy panasza helytálló és a közmédia valóban megsértette-e a pártatlan és tényszerű tájékoztatást előíró jogszabályi rendelkezéseket.
Az EMFA azonban nem ír elő semmilyen hatósági eljárást, így közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni, amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a közmédia működése nem felel meg az EMFA előírásainak.
- Milyen személyekre vonatkozó előírásokkal biztosítja az EMFA a szerkesztői függetlenséget?
Az EMFA előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői átlátható, nyílt, hatékony és megkülönböztetésmentes eljárás után kerüljenek kinevezésre vagy felmentésre. Az eljárások célja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók függetlenül láthassák el feladatukat.
Akkor beszélhetünk nyílt, hatékony és megkülönböztetésmentes eljárásról, ha a kiírt pályázat a nyilvánosság számára elérhető, a pályázati feltételek objektívek, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott pozíció betöltése csak a pályázó szakmai teljesítményén múljon és ne játszanak szerepet más, személyes kapcsolatok és a politikai hovatartozás, politikai nézetek.
- A magyar közmédia vezetőinek kiválasztása megfelel az EMFA előírásainak?
A magyar szabályozás vonatkozó részei alapján a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma választja meg. A kuratórium hat tagját az Országgyűlés választja, akiknek felét a kormánypárti képviselők, felét az ellenzéki képviselőt jelölik, a kuratórium további egy tagját és az elnökét a Médiatanács delegálja 9 évre. Mivel a Médiatanács elnökét és tagjait az Országgyűlés választja, így a Médiatanács mandátuma erősen kitett a kormánypárti többségnek. Ezen kívül a kuratórium mindössze két jelölt közül választhat, akiket a Médiatanács elnökének javaslatára a Médiatanács javasol számára. Amennyiben a kuratórium nem tud kétharmados döntéssel választani, a Médiatanács két új jelöltet javasol. Ebben az esetben már elég a kuratórium egyszerű többségének támogatása, beleértve a Médiatanács által delegált kuratóriumi elnököt is.
A magyar jogszabályok ennél konkrétabb eljárási szabályokat és feltételeket nem írnak elő a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának kiválasztására. Tehát a kiválasztás feltételei a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők. A magyar jogszabály nem ír elő olyan objektív feltételeket, amiknek egy jelentkezőnek meg kell felelnie, hogy betölthesse a vezérigazgatói pozíciót. Sőt, mivel a magyar jogszabályok nem írnak elő még pályáztatási rendszert sem, így a kiválasztási folyamat esetleges, átláthatatlan és nem biztosítja, hogy olyan szakmai szempontok érvényesüljenek, amelyek biztosítják a közmédia szerkesztői függetlenségét és a pártatlan, sokoldalú tájékoztatást. Ez alapján a jelenlegi magyar szabályozás nem felel meg az EMFA vonatkozó előírásainak, a magyar jogalkotónak az EMFA alapján ki kell alakítania egy új, az EMFA előírásainak megfelelő pályáztatási rendszert.
A közmédia műsorait gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója el feletti munkáltatói jogokat a Médiatanács elnöke gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kinevezni és felmenteni az MTVA vezérigazgatóját. A törvény a kiválasztás módját és egyéb feltételeket nem említ, ezzel pedig ugyanaz a probléma, mint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának kiválasztásával, sőt az MTVA esetében még kevesebb kontroll érvényesül, mint a Duna esetében. Ez, akárcsak a Duna esetében, biztosan ellentétes az EMFA rendelkezéseivel.
- Az EMFA alapján hogyan kell a tagállamoknak ellenőriznie a rendeletben foglalt előírásokat?
Az EMFA kimondja, hogy a tagállamok kijelölnek egy vagy több olyan független hatóságot vagy szervet, amelyek létrehoznak olyan, a kormány politikai befolyásától mentes mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az 5. cikkben foglalt előírások végrehajtásának és betartásának nyomon követését. Az eljárások eredményeit nyilvánosságra kell hozni.
- Melyik hatóságot vagy szervet jelölte ki a magyar állam az előírt mechanizmusok létrehozására és a szabályok betartásának ellenőrzésére?
A magyar jogalkotó jelenleg egyetlen hatóságot vagy szervet sem jelölt ki, ezáltal a fent említett ellenőrzési mechanizmusok sem készültek el.
- Mennyire köti az EMFA a tagállamok kezét a közmédia függetlenségének terén?
Habár az EMFA valóban fontos alapelvek betartását írja elő, és fontos garanciákat fogalmaz meg a szerkesztői függetlenség és a pártatlan tájékoztatás tekintetében, amelyek kétségtelenül javíthatnak a magyar közmédia működésén is, azonban a szabályozás így is hagy mozgásteret a tagállamoknak. Ilyen mozgástér például, hogy az EMFA nem határozza meg, milyen minimum szempontok alapján kell kiválasztani a közszolgálati médiaszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőit, sem pedig azt, hogy milyen szervezet jogosult kiírni a pályázatokat, és melyik szerv vagy szervezet jogosult lefolytatni az eljárást. Természetesen az EMFA-ban meghatározott előírások így is jelentős javulást okozhatnak a magyar közmédia tekintetében, de a pályázatok kiírása és lebonyolítása jelentős mozgásteret enged a tagállami jogalkotónak.
- Milyen jogkövetkezményeket helyez kilátásba az EMFA abban az esetben, ha egy tagállam nem teljesíti a közmédiára vonatkozó előírásokat?
Az EMFA konkrét jogkövetkezményeket nem állapít meg, így az általános eljárásrend az irányadó, tehát kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bizottsága abban az esetben, ha egy tagállam nem teljesíti az előírt kötelezettségeit. Azonban az EMFA hatálybalépése után automatikusan a magyar (és mindegyik tagállam) jogrendszerének részévé vált, tehát lehet hivatkozni a rendeletben foglalt előírásokra a magyar bíróságok előtt.
Felhasznált jogszabályi hivatkozások:
A Médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010 évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 82.§ (1) bekezdés
A projekt a Human Rights Fund – The Embassy of the Kingdom of the Netherlands in Budapest támogatásával jött létre.