Gálik Mihály: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) átalakulása – Az 1980-as évek második felében, a Kádár-rendszer felbomlásának turbulens időszakában
„[A] történelem nem csak iratokból áll: nem csak a feljegyzett, hanem az emlékekben őrzött múlttal is foglalkozik. Fakad ez abból az elkerülhetetlen körülményből is, hogy a múltat az állandóan alakuló és változó jelenből látjuk.” (John Lukacs, 2011). Éppen a Magyarországról az Amerikai Egyesült Államokba 1946-ban kivándorolt történész, a gazdag életművet ránk hagyó, John Lukacs néven publikáló Lukács János A második világháború öröksége c. könyvét olvastam újra, amikor emailen kaptam egy meghívót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának Médiatudományi Intézetétől (MTMI). Ebből kiderült, hogy az MTMI A Kádár-rendszer nyilvánossága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) címmel 2024. április 10-én konferenciát rendez, s a meghívó ennek programját is tartalmazta. Mivel két előadás témája – Paál Vince: A MÚOSZ elnökségi ülései 1985-1989, valamint Szadai Károly: A MÚOSZ és a Nyilvánosság Klub létrejötte – kifejezetten kíváncsivá tett, bementem a konferencia délutáni szekciójára meghallgatni Szadai Károlyt, a Médiatanács tagját, és még előtte a szünetben tudtam néhány szót váltani a másik témát előadó Paál Vincével, az MTMI történész kutatójával. Mind a két impulzus arra ösztökélt, hogy én is hozzászóljak a témához, ha másért nem, hát személyes érintettségem okán, felidézve az emlékeimben őrzött és néhány korabeli tanulmányomban megjelenített múltat. Ezt egy tudományos esszé formájában képzeltem el, majd írtam meg a szakmai életpályám alapján, szót kérve a nemzeti emlékezet kutatások ezen vékony, de számomra kiemelten fontos és mások számára is talán érdekes szegmensében. Lectori salutem!
A teljes elemzés elérhető: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) átalakulása