A Mérték Médiaelemző Műhely helyi média elemzésében a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) portfóliójába tartozó három nyomtatott napilapon végeztünk tartalomelemzést, kétszer két hét lapszámait vizsgálva.
A kutatáshoz kiválasztott három megyei lap – Kisalföld, Hajdú-Bihari Napló és Új Dunántúli Napló – Körkép című rovatának cikkeit elemeztük, melyekben az országos és külföldi hírek olvashatók.
A kutatásnak két célja volt. Egyrészt annak vizsgálata, hogy a kormányzati üzenetek, dezinformációs narratívák miként jelennek meg a megyei lapokban: teljesen kritikátlanul, egyoldalúan közvetítik-e ezeket a lapok vagy tetten érhető-e valamifajta szerkesztőségi munka a különböző álláspontok bemutatásával. Másrészt a kutatás azt is vizsgálta, hogy a megyei lapokban – a helyi hírek kivételével – mennyire egységes a tartalom, valóban bizonyítható-e a teljesen központosított szerkesztés.
A megyei lapok mind a mai napig jelentős szereplők a magyar lappiacon. Példányszámuk és ezzel véleményformáló jelentőségük az elmúlt években ugyan egyre csökken, de a Budapesten kívül, még inkább a kisebb városokban és a falvakban élő választópolgárok számára kifejezetten fontos tájékozódási források. A MATESZ adatbázisa szerint 2023. I. félévben a Kisalföld összes terjesztett példányszáma 27.030 volt (nyomtatott és digitális együtt), ugyanez a szám a Hajdú-Bihari Naplónál 13.558, az Új Dunántúli Naplónál 9.549.
Az elemzés során feltártuk a megyei lapokban megjelenő kormányzati dezinformációs narratívákat. Ezek a kormány és a Fidesz kommunikációjában gyakori politikai üzenetek és világértelmezések, amelyek tudatosan megtévesztő vagy hamis információkra épülnek, céljuk a politikai befolyásolás, a társadalmi megosztottság fokozása vagy a közvélemény befolyásolása. A tartalomelemzésünk nem tényellenőrzés, csupán a politikai üzenetek gyakori előfordulásának vizsgálata volt a fókuszban.
A teljes elemzés elérhető: A kormányüzenetek mindent beterítenek – Országos és külföldi hírek a megyei lapokban
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.
A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A projekt során kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Egészségügyi és Digitális Végrehajtó Ügynökség véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szerv nem tehető felelőssé.
