A magyar kormánymédia a Kreml propagandáját közvetíti

Ukrajna megtámadása széleskörű felháborodást váltott ki Magyarországon, de a társadalom polarizáltsága ebben a témában is jól láthatóvá vált. A legtöbben egyértelműen elítélik az orosz agressziót és szolidárisak Ukrajnával, az első menekültek megjelenésekor elindult a civil és állami segítségnyújtás is. Ugyanakkor a közösségi médiában jól látható, hogy jelen van egy másik narratíva, sok kommentelő felismerhetően a Kreml propagandáját terjeszti és relativizálja az orosz agressziót. Sajnos ezt a narratívát a kormánymédia, többek között a közszolgálati média is erősíti. Urbán Ágnes írása.

Oroszország háborúja Ukrajna ellen jól láthatóan teljesen felkészületlenül érte magyar kormányt és így a kormánypropagandát is. Amikor a független média már erősen figyelte a nemzetközi fejleményeket, és látható volt, hogy egyre közelebb van az orosz invázió időpontja, a Fidesz-közeli média még nem igazán foglalkozott a kialakult helyzettel. Ráadásul a kormányközeli megmondóemberek egymás után tettek olyan nyilatkozatokat, amelyek hisztériának minősítették a háborúra figyelmeztető híreket

Az invázió megindulása február 24-én a kormányközeli médiában zavart okozott. Különösen felháborító volt a közszolgálati média reakciója, amit már tényleg nem lehet megkülönböztetni a régi idők szovjet propagandáját közvetítő állami médiától. A 444.hu hírportál készített összefoglalót, hogy milyen hajmeresztő mondatok hangzanak el a közmédia műsoraiban, a jól ismert kormánypárti megmondóemberek szájából. 

A legelképesztőbb levezetés az ún. nemzetbiztonsági szakértő, egy korábbi német rendőr, Georg Spöttle szájából hangzott el. Spöttléről tudni kell, hogy elemzőként állandó szereplője a közszolgálati médiának, és ő maga beszélt arról korábban, hogy elrabolták az UFO-k, de később visszahozták. Spöttle a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz jelöltjeként indult. A 444.hu által talált videóban Spöttle egészen elképesztő mondatokat mondott ki (2:13-tól). 

“Nagyon veszélyes, amit Vladimir Zelensky elnök mondott még tegnap, hogy aki fegyvert foghat, az jelentkezzen a hadseregnél vagy a rendőrségnél és kap lőfegyvert. Ez azzal is járhat, hogy akár pszichopaták, akár a szervezett bűnözés tagjai megjelennek, felszerelik őket mondjuk AK47-es Kalasnyikov típusú gépkarabélyokkal, amikkel ha rálőnek az orosz katonákra, nyilvánvalóan azok viszonozzák a tüzet, tehát itt civilek halhatnak meg. Vagy a fegyvereket akár a szervezett bűnözés tagjai eladhatják például Franciaországban terroristáknak, amivel később támadásokat hajtanak végre civil lakosság ellen. Tehát ez egy nagyon rossz döntés, ilyen őrületet utoljára Hitler követett el, a háború végnapjaiban, az úgynevezett Volkssturmmal…”

Ugyanebben a 444 összeállításban szerepel Nógrádi György, a kormány másik kedvenc nemzetbiztonsági szakértőjének megszólalása

“Mi lehet a céljuk? [az oroszoknak]

Egyértelműen az, hogy a háború katonailag véget érjen, a mostani ukrán vezetés tűnjön el és Oroszországnak egy olyan szomszédja legyen, amelyik nem akar a NATO-ba belépni és semleges lesz Oroszországgal szemben. Jelezni szeretném, hogy 1991, Ukrajna létrejötte óta az ukrán vezetések vagy orosz-, vagy nyugat-barátok voltak, egyik sem volt igazán szerencsés. Én igazán ukrán-barát vezetést még nem láttam.” 

Nógrádi György nemcsak a közszolgálati médiában szerepel, a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) tulajdonában lévő tévécsatorna is megkérdezi a véleményét. Február 25-i videójában kijelentette, hogy „Zelensky soha nem volt alkalmas államfőnek”.

A Media1 cikkében egy korábbi külpolitikai újságíró, Kulcsár László hívja fel a figyelmet az állami hírügynökség szóhasználatára. A február 26-i képernyőfotón, tehát a háború harmadik napján jól látszódik, hogy a hírügynökség nem használja a „háború” kifejezést, hanem a sokkal semlegesebb, ámde a valóságtól távol álló „hadművelet” kifejezést használja. Fontos tudni, hogy Magyarországon rendhagyó módon a hírügynökség is a közszolgálati média része. A tudatos szóhasználatra utal, hogy a televíziós műsorokban, még a sportközvetítéseket is beleértve a háború helyett ukrán-orosz konfliktus kifejezés jelenik meg, erősen torzítva a valóságot. Amikor a magyar sajtóban megjelentek erről a cikkek, akkor tért át a közmédia a háború kifejezés használatára – a háború ötödik napján.

A napok előrehaladtával érződik, hogy a közszolgálati média egyre bizonytalanabbak abban, hogy mi a jó irány, a szombat esti híradóban már inkább előtérbe kerültek a menekültügyi kérdések, a külügyminiszter, aki Budapestet ajánlotta tárgyalási helyszínként a háborús feleknek. Érdekesség, hogy a kormánykommunikáció és így a kormánypárti média is folyamatosan beszámol arról, hogy a magyar kormány nem akadályozza az uniós szankciókat. Ez azért is különösen érdekes, mert több diplomata és újságíró is arról számolt be, hogy Magyarország nem támogatja a szankciókat, illetve igyekszik puhítani azokat. A hazai közönségnek szánt kommunikáció azonban éppen azt hangsúlyozza ki, hogy a kormány támogatja az európai uniós szankciókat.

Ez a kettős beszéd eddig is megszokott volt, most azonban megfordult az irány: az elmúlt években sokszor előfordult, hogy a magyar kormány megszavazott egy döntést az EU-ban, de aztán azt a hazai közvélemény számára kritikusan mutatta be, valamifajta különutas politikaként ábrázolva. Úgy tűnik, hogy ez most megfordult: az uniós közös fellépést lassítja a magyar kormány, de a magyar közvélemény felé teljes konstruktivitást mutat. A Fidesz valószínűleg érzékeli, hogy a közvélemény az ukránok mellé állt, és a hivatalos kommunikáció nem kockáztatja az oroszok melletti kiállást, alig néhány héttel a választások előtt.

Az eddig is ismert megszólalókon kívül megjelent egy új vendég is, erősen oroszpárti narratívát képviselve. Az anyag érdekessége, hogy a videó néhány órára eltűnt a közmédia videótárából, az URL helyén egy adománygyűjtéssel foglalkozó anyag jelent meg, majd másnap reggel újra elérhetővé vált. A hölgy, Daunerné Bernek Ágnes nem ismert a mainstream médiában, a rövid interjúban alapvetően a NATO-t tette felelőssé a kialakult helyzetért. Figyelemreméltó, hogy a közszolgálati televízió riportere mennyire nem próbálja árnyalni a vendég állítását (6:32-től).

„Vendég: Oroszországnak ezek a biztonsági szempontjai. Azt is láttuk, hogy a háború előtt nagyon komoly diplomáciai erőfeszítések történtek arra, hogy Oroszország szempontjait valahogy elfogadja a NATO. (….) Nemcsak, hogy nem fogadta el a szempontjait, hanem sokszor fel sem merült a NATO-ban az, hogy Oroszországnak is lehetnek szempontjai, amit figyelembe kell venni.

Riporter: Igen, az angolszász világ már elkövette többször ezt a hibát, hogy talán nem tudott elég empatikusan viszonyulni a partnereihez.  

Vendég: Igen, igen, igen. Nem tudja megérteni, és sokszor úgy érzem nem is akarja megérteni az oroszoknak ezt az aggodalmát.”

Az interjú külön érdekessége, hogy a háború negyedik napján készült interjúban nem esik szó arról, hogy Ukrajna számára milyen drámai helyzet alakult ki. Miközben a szomszédos országban emberek halnak meg és ez erős részvétet váltott ki lényegében a világon mindenhol, a vendég egy egészen meglepő szempontot vetett fel. (10:25-től)

„Ránk nézve úgy gondolom, hogy nagyon nagy katasztrófa ez a jelenlegi háború, pont amikor már kicsit jobbak voltak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok, sikerült elérni már európai szinten is, hogy kicsit másképp kezdünk el gondolkozni Oroszországról”

A közszolgálati média hírszerkesztési gyakorlata nagyon súlyos felelősségi kérdéseket vet fel. Ungár Péter ellenzéki politikus feljelentést tett a propaganda terjesztése miatt, Polyák Gábor, az ellenzék médiapolitikai kabinetjének vezetője pedig a Médiatanács elnökének, Koltay Andrásnak írt nyílt levelet. Polyák egyértelművé teszi, hogy közmédia vezérigazgatójának visszahívása Koltay hatásköre, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor ő maga is felelős a propaganda terjesztéséért.*

Nem először hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a nemzetközi szakmai és politikai közösség felelőssége is a magyarországi közszolgálati média működése. A Mérték – a Klubrádióval és Jávor Benedek korábbi EP-képviselővel közösen – 2016-ban tett panaszt az Európai Bizottságnál a magyar közszolgálati média működésével kapcsolatban. A panasz ügyében azóta sem történt érdemi előrelépés. Érdemes azt is tudni, hogy a Duna Médiaszolgáltató Zrt, illetve az MTVA is tagja az európai közszolgálati műsorszolgáltatóit tömörítő nagy presztízsű szervezetnek, az EBU-nak.

*  Disclaimer: Polyák Gábor a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója. Az ellenzék médiakabinetjének vezetői pozícióját elvállalva felfüggesztette tevékenységét a Mérték Médiaelemző Műhelyben.