Szúrópróba 29. – A közmédia híradóinak elemzése

Az állami televízió a kormány propagandájának az eszköze lett – ezt a szúrópróbáink vizsgálatai évek óta igazolják. A december 30-i hírműsorok szerkesztői vezérfonala az volt, hogy minél nagyszerűbbnek láttassák a kormány tevékenységét az élet minden területén, és minél értéktelenebbnek, silányabbnak a politikai ellenfeleket. Ezt láttuk, amikor arról számoltak be, hogy a Covid-19 elleni védekezésben a lehető legjobb úton haladunk, és amikor beharangozta „minden idők legnagyobb otthonteremtési programját”. Akkor is élenjáró propagandistaként működött az állami híradó, amikor „nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló programnak” nevezte a kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó cégek bértámogatását, és kétely nélkül kürtölte szét a 34 millió bevándorló Európai Unióba történő betelepítésére vonatkozó álhírt. Orbán Viktor levelet írt Manfred Weber Európai Néppárti frakcióvezető cikkére reagálva – a cikket nem, csak a néppárti politikust minősítő választ ismertették. Egy szeméremsértés és aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés ügyében indított nyomozásról szóló összeállításban pedig a gyanúsított és gyermeke ellenzéki pártkötődését tartották hangsúlyozandónak. Az ellenzéki kezdeményezésekre egyébként a 18 órai és az esti fél nyolcas híradóban is csak 28 másodperc jutott. Az ellenzéket ez alkalommal kizárólag az LMP képviselte. A párt arra biztatott, hogy mindenki oltassa be magát, mert csak így lehet sikeres év 2021. A műsorokban komoly önfényezés is folyt, az immár második alkalommal megrendezett, a Magyar Rádió és a Zeneakadémia művészeti együttesei közös újévi koncertjének beharangozója és a frissiben alapított Közmédia Év Embere díj kapcsán. De nézzük mindezeket alaposabban, miként feleltethető meg a műsorokban közvetített tartalom a Közszolgálati kódexben meghatározott kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatásnak, valamint tájékoztatásnak.

A teljes elemzés elérhető: Szúrópróba 29.