A médiapolitikai események idővonala
Tizenöt év krónikája: hogyan alakult át a magyar nyilvánosság?
Törvények, döntések, sorsfordító pillanatok. A Mértéknél összegyűjtöttük az elmúlt 15 év legfontosabb médiaeseményeit egy átfogó idővonalon.
Ez nemcsak egy lista: ez egy korszak látlelete. A 2010-es médiatörvénytől a szerkesztőségek átalakulásán át a KESMA felemelkedéséig – a legfontosabb mérföldkövek, amelyek meghatározzák azt, ahogyan ma híreket fogyasztunk.
Egy korszak végéhez közeledve kulcsfontosságú, hogy lássuk az összefüggéseket: honnan indultunk, és hová jutottunk. Ismerd meg a folyamatokat, amik átformálták a magyar nyilvánosságot és sajtót!
2010: Létrejön a Médiatanács
Teljesen átalakult Magyarországon a médiahatóság. A Médiatanácsba csak a kormánypárt által delegált tagok kerültek be, ráadásul 9 évre megválasztva. Az idő utólag igazolta, hogy milyen elfogultan működött, működik a médiahatóság.
2010: A médiatörvények elfogadása
A törvény szövegéből sejteni lehetett, hogy a Fidesz a teljes magyar médiaszíntér átalakítására készül. Nagyon erős nemzetközi kritikák fogadták a törvényt.
2010-2013: Klubrádió perei
Már akkor megpróbálták tönkre tenni a Klubrádiót, a pályázati eljárásban a Médiatanács a hátsó üres oldalak szignóját hiányolta. Végül bírósági döntés után a Klubrádió mégis frekvenciához jutott, de a történet így is nemzetközi figyelmet keltett és sokan ekkor szembesültek a magyarországi médiarendszer problémáival.
2013: Az új Ptk elfogadása, sérelemdíj, közösséghez tartozás
Az új Polgári Törvénykönyv részben átalakította az újságírók mozgásterét; az újságírók féltek attól, hogy bíróságok hatalmas összegű sérelemdíjakat szabnak majd ki, de ez nem következett be. Az új Ptk alapozta azonban meg, hogy Tóta W. Árpád publicisztikája a magyarsághoz tartozás érzésében sértsen két magánszemélyt, akik ezért sérelemdíjat kaptak, és emiatt marasztalták el a Népszava karikaturistáját is.
2013: Digitális átállás
A legszegényebb háztartásban is több csatorna érhető el, mint korábban az analóg rendszeren. A médiahatóság többet nem pályáztatja a televíziós frekvenciákat; az állami tulajdonba került Antenna Hungária dönt a digitális frekvenciakapacitások elosztásáról. Ezzel vissza is él, pl. a Euronews helyére a Fidesz-közeli TV2-csoport csatornái kerültek.
2014: A TV2 megszerzése
A német tulajdonos 2013-ban kivonult a magyar piacról, és kormányközeli tulajdonoshoz került a TV2, később Andy Vajna szerezte meg a céget. Azóta nyíltan propaganda-csatornaként működik.
2014: A reklámadó elfogadása
A kormány bejelentett, majd később be is vezetett egy olyan reklámadót, amit valójában a médiacégek fizettek a reklámbevételek után. Az egész konstrukció úgy volt kitalálva, hogy főleg az RTL-nek kelljen fizetni. Később lett belőle egy EU-s eljárás és eltörölték a reklámadót.
2014: Az Origo főszerkesztőjének kirúgása, a szerkesztőség felmondása
Az Origo írt egy cikket Lázár János magánjellegű külföldi útjairól, amit közpénzből fizetett. Ezután kirúgták a főszerkesztőt, majd távozott szinte az egész szerkesztőség.
2014: Létrejön a Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Teljesen központosították az állami hirdetések költését, mindent Rogán Antal irányít. Lényegében minden pénz a propaganda médiába megy, súlyosan torzítva ezzel a piaci versenyt.
2015: A közszolgálati média átalakulása, a médiaszolgáltató részvénytársaságok egybeolvadása, az M1 hírcsatorna indulása
Átalakult a közszolgálati média, teljesen központosították az intézményt és minden korábbinál erősebb lett a propaganda. Eközben a pénzek útja rejtve marad, nagyon súlyos transzparencia problémák vannak.
2015: Az információszabadság-törvény szigorítása
A korábbiakhoz képest nehezebb a közérdekű adatok igénylése, pl. jelentős összegeket lehet kérni az adatokért, nem lehet név nélkül adatot igényelni stb. Az adatigénylések mindig elhúzódnak, pereskedni kell az adatokért. A járvány alatt tovább romlott a helyzet, jelenleg 45+45 nap az adatok kiadásának határideje.
2016: A vs.hu botrány
A vs.hu-t az MNB alapítványai óriási összegekkel támogatták. Még a magyar rendszerben is ritka, hogy ennyire nyíltan öntik a közpénzt egy piaci szereplőhöz. Amikor ez kiderült, a szerkesztőség nagy része azonnal távozott.
2016: A Népszabadság bezárása
A kiadót először egy osztrák stróman, Heinrich Pecina szerezte meg, aki botrányos körülmények között szüntette meg a lapot. Az újságírók úgy tudták, hogy új székházba költöznek, bedobozolták a személyes tárgyaikat, de jött az értesítés, hogy bezárt a lap. Néhány héttel később az osztrák stróman eladta az egész kiadót Mészáros Lőrincnek.
2016-2017: A Class FM pere, a Retro Rádió indulása
A Class FM országos rádió, ami korábban Simicska Lajosé volt, elvesztette a frekvenciáját, miután a Médiatanács nem hosszabbította meg a frekvencia engedélyét, és formai hiba miatt kizárta a pályázati eljárásból is. Helyén a Fidesz-közeli üzleti körök a Retro Rádiót indították, amely ma már a KESMA része.
2018: A Simicska-cégek megszerzése
A 2018-as választást követően a Fidesz-közeli üzleti körök megszerezték Simicska Lajos médiacégeit. A Heti Válasz, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszűnt, a HírTV átalakult propaganda csatornává. Később a Magyar Nemzet újraindult, ezúttal már Fidesz-közeli propaganda újságként. A Heti Válsz és a Magyar Nemzet korábbi újságírói új, független médiatermékeket alapítottak.
2018: A KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) létrejötte
Abszurd módon tíz különböző kormányközeli médiatulajdonos felajánlotta a cégét adományként az újonnan létrejött KESMA-nak, közel ötszáz médium került az Alapítványhoz. Ezzel rendkívül erős médiakoncentráció alakult ki a magyar piacon és persze kiderült az is, hogy ezek az ún. tulajdonosok nem is valódi befektetők voltak, hanem bábok. Egy igazi tulajdonos soha nem ajándékozza el a cégét, olyan végképp nincs, hogy többen döntenek ugyanúgy, ugyanazon a napon.
2020: A Klubrádió elveszti a frekvenciáját
A Klubrádió nemzetközileg is ismert kormánykritikus rádió, amelynek működését a hallgatók finanszírozzák. A Médiatanács döntése után elvesztette frekvenciáját, azóta a rádió csak online érhető el.
2020: A „fake news” törvény elfogadása
A rémhírterjesztés bűncselekményének szigorítása a járvány megjelenésekor. Ez alapján büntetendő az a valótlan vagy elferdített közlés, amely veszélyezteti az állami intézkedések hatékonyságát. Egyáltalán nem egyértelmű, milyen esetekben alkalmazható ez a rendelkezés, ezért komoly fenyegetést jelent a véleményszabadságra.
2020: Az Index foglyul ejtése, a szerkesztőség felmondása
Az Indexet körülvevő holdingot megszerezte Vaszily Miklós kormányközeli üzletember. A szerkesztőség úgy érezte, hogy csapdába esett, nem voltak biztosítva a független működés feltételei, még a hirdetési bevételek is a holdingba érkeztek. A szerkesztőség szinte teljes egésze felmondott, néhány hónappal később elindították a Telex hírportált.
2021: A homofóbia-törvény megszavazása
A törvény nagyon erős tartalomkontrollt jelent a média felett gyermekvédelem jelszóval. Valójában minden olyan tartalomra kivethető büntetés, amelyben LMBTQ emberek megjelennek.
2021: Pegasus-botrány: újságírók (és mások) megfigyelése titkosszolgálati eszközökkel
A magyar állam izraeli kémszoftverrel hallgatta le – többek között – a munkájukat végző újságírókat és egy független médiatulajdonost. Az eszköz alapvetően terrorcselekmények, súlyos nemzetbiztonsági fenyegetések elhárítására szolgál, példátlan, hogy ezt a fegyvert Magyarországon újságírók ellen vetették be.
2021: Bebetonozott elnök a Médiatanácsnál
Koltay András a Médiatanács elnöke lett, mandátuma 2030-ig tart.
2022: Az Anonymus támadása a propagandamédia ellen
Feltehetőleg az Anonymous nemzetközi hackercsoport is úgy ítélte meg, hogy túl sok hamis információt terjesztenek szándékosan egyes oldalakon, 2022 márciusában számos kormányközeli médiumot – többek között a Nemzeti Sport, a Metropol, a Figyelő, a 888.hu, a Mandiner és több megyei lap – támadás ért. Egyes oldalak elérhetetlenné váltak, másokon az alábbi szöveg jelent meg: „Ez a weboldal a kormányzati propaganda média része! Elhoztuk az igazságot nektek! Propaganda helyett független sajtót! Nézd meg, hogyan ver át a propaganda média!”
2022: A Nemzeti Sport államosítása
2022: a Klubrádió földfelszíni frekvenciájának végleges elvesztése
2022-2023: Konszolidáció KESMA-nál
Megszűnt néhány lap nyomtatott kiadása (Világgazdaság, Figyelő), önálló szerkesztőségként megszűnt a 888.hu, a Karc FM pedig összeolvadt a HírTV-vel és felvette a Hír FM nevet.
2023: Terheléses támadás indult független szerkesztőségek ellen
2023-ban hónapokon keresztül tucatnyi kormánykritikus online médiaterméket ért terheléses támadás. Áprilisban leállt többek között a 444.hu, a HVG és az atv.hu, néhány hónappal később a Telex, a Mérce, a Media1 és a HVG oldalát bénították meg kibertámadások, majd augusztusban többek között a Klubrádiót, a Népszavát, a HVG-t és az atv.hu-t támadták meg ismeretlen hackerek.
2023: A Vodafone Magyarország felvásárlása
2023 januárjában a kormányközeli 4iG állami hitel segítségével felvásárolta a Vodafone Magyarország többségi tulajdonrészét. A Vodafone további 49 százalékát a magyar állam vette meg. Orbán Viktor a 660 milliárd forintos tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségű ügyletté minősítette, ezzel megelőzve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megvizsgálja a felvásárlás piaci hatásait.
2024: Létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal
A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított az Átlátszó és a Transparency International Magyarország ellen. Később listázták a kormány retorikájában „háborúpártinak” minősített sajtótermékeket, köztük a 444-et, HVG-t, RTL-t és a Telexet is.
2024: Orbán Viktor sajtóperei
Orbán Viktor számos médium ellen helyreigazítási eljárást indított, mivel azok idézték a Spar Austria vezérigazgatójának Ausztriában megjelent interjúját. A cégvezető szerint Orbán Viktor azt kérte a Spartól, hogy az egyik rokona részesedést szerezhessen a magyar leányvállalatban. A sajtópereket Orbán egy kivétellel megnyerte. A 24.hu elleni perben azonban a Fővárosi Törvényszék az EU Bíróságához fordult. Ez egyúttal az Európai Médiaszabadság Törvény alkalmazására tett legelső kísérlet is.
2025: Az MCC beszállt a médiába
A Fidesz-közeli think-tank és tehetséggondozó, a Mathias Corvinus Kollégium tulajdonába került a hetilapot kiadó és online oldalt működtető Mandiner, illetve 75%-os részesedést szerzett az Inforádióban.
2025: A Blikk (Ringier-lapok) felvásárlása
A Blikk bulvárlapot is kiadó, eddig a svájci Ringier tulajdonában lévő Ringier Hungary Kft. egyedüli tulajdonosa az Indamedia Network Zrt. lett. Ezzel kormányközeli tulajdonba került az ország legnagyobb példányszámú napilapja és a szintén jelentős online híroldal.
2025: A Szabad Európa magyar szerkesztőségének bezárása
Öt év működés után bezárt a Szabad Európa magyar szerkesztősége. A lépésre éppen akkor került sor, amikor Orbán Viktor népes kíséretével Washingtonba utazott és Donald Trump amerikai elnökkel is tárgyalt.