Európai szabályok a politikai hirdetések átláthatóságáról

Európai szabályok a politikai hirdetések átláthatóságáról

A jogszabály: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról (a végrehajtási rendelet és a végrehajtási iránymutatás linkje a dokumentum végén található)

Hatálybalépés: 2025. október 10.

A rendelet célja, hogy a politikai hirdetések átláthatók, ellenőrizhetők és elszámoltathatók legyenek.

A szabályok minden politikai hirdetésre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok televízióban, újságban, plakáton vagy online jelennek meg. A célzási technikákra és az adatbázisra vonatkozó szabályok viszont kizárólag az online hirdetésekre vonatkoznak.

1. Miért volt szükség erre a rendeletre?

Korábban a választók sokszor nem tudták, ki finanszírozza a politikai hirdetéseket, milyen pénzből készülnek, és miért pont őket célozzák meg.

Az új szabályozás célja, hogy ez többé ne fordulhasson elő.

A rendelet a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvénnyel együtt az EU demokratikus védelmét és a közélet átláthatóságát erősíti, miközben megőrzi a véleménynyilvánítás szabadságát.

2. Mit jelent pontosan a „politikai hirdetés”?

A rendelet tág értelemben határozza meg a politikai hirdetés fogalmát. Ide tartozik minden fizetett üzenet, amely:

politikai pártokat, jelölteket vagy választási listákat támogat vagy bírál;
valamilyen választást, népszavazást vagy közpolitikai vitát próbál befolyásolni (például olyan szakpolitikai témában, mint pl. a klímapolitika, migráció vagy szociális kérdések terén);
politikai szereplők vagy az ő nevükben eljárók nevében jelenik meg.

Mi nem minősül politikai hirdetésnek:

A magánszemélyek véleménynyilvánítása, újságírói vélemény vagy szatíra önmagában nem számít politikai reklámnak. A rendelet kizárólag a fizetett vagy szponzorált kommunikációra vonatkozik.
Az állami vagy uniós forrásból származó, a választások, népszavazások megrendezésével kapcsolatos információk, vagy olyan tájékoztatók, amelyek nem befolyásolják egy választás vagy népszavazás kimenetelét.

3. Mi változik a polgárok számára?

Egyértelmű jelölés

Minden politikai hirdetésen – tehát online és offline is – kötelező lesz jól láthatóan feltüntetni: „politikai reklám”.
Emellett fel kell tüntetni az alábbi információkat is:

a megrendelő neve és elérhetősége,
a hirdetés költsége,
a futási időszak,
online hirdetés esetén azt is, hogy használtak-e célzási technikákat, és ha igen, milyen adatok alapján.

Célzási technikák átláthatósága (csak online reklámok esetében)

Csak nem érzékeny személyes adatok (pl. kor, lakóhely, érdeklődés) használhatók politikai hirdetések célzására.
Az érzékeny adatok (vallási, politikai, etnikai, egészségügyi stb.) felhasználása tilos.
Személyre szabott politikai hirdetés csak akkor jelenhet meg, ha a felhasználó ehhez előzetesen és kifejezetten hozzájárult.
Aki ezt nem engedélyezi, az is láthat politikai hirdetéseket, de csak általános, nem célzott formában.

Nyilvános adatbázis (csak online reklámok esetében)

2026. április 10-től minden online politikai hirdetés bekerül majd egy nyilvános európai adatbázisba, amelyet bárki megtekinthet. Ez lehetőséget ad újságíróknak, kutatóknak és a választóknak, hogy lássák, milyen politikai üzeneteket hirdettek, ki finanszírozta azokat, és mennyit költöttek rájuk.

Védelem a rejtett befolyás ellen

A választások előtti három hónapban csak EU-s szereplők fizethetnek politikai hirdetéseket, ezzel megelőzve a külföldi beavatkozást és az álcázott finanszírozást.

Panaszlehetőség és felelősség

Ha egy állampolgár gyanús, nem megfelelően jelölt politikai hirdetést lát — akár online, akár offline —, bejelentést tehet.

Online hirdetés esetén:

első körben az adott platformon (pl. Facebook, Google, YouTube) kell bejelenteni a gyanús hirdetést, amely kivizsgálja, és ha szükséges, kijavítja vagy eltávolítja a nem megfelelően jelölt hirdetést.
Ha az állampolgár szerint ez az eljárás nem vezet eredményre, akkor fordulhat a nemzeti hatósághoz.

Offline hirdetés esetén:

a gyanús hirdetést az adott hirdetési szolgáltató felé (pl. televíziós csatorna, újságkiadó, plakátcég) kell bejelenteni, amelynek ugyanúgy kötelessége a hirdetés megfelelőségének vizsgálata.
Ha a probléma fennmarad, a panaszos szintén a nemzeti hatósághoz

Magyarországon azonban a kormány még nem jelölte ki a nemzeti hatóságot, amely felelős lesz a rendelet végrehajtásáért és a panaszok kezeléséért. Vagyis jelenleg még nincs olyan szerv Magyarországon, amely a szabályok betartását ellenőrizné, a panaszokat fogadná és kivizsgálná.

4. Mit jelent ez a hirdetőknek és a platformoknak?

A rendelet egyaránt vonatkozik a hirdetés megrendelőire (szponzorokra), az általuk megbízott szolgáltatókra, valamint a hirdetési szolgáltatást nyújtókra (pl. online platformok, televíziók, kiadók). A közzétevők és platformok nem diszkriminálhatják a hirdetőket politikai nézetük vagy székhelyük alapján, ugyanakkor a választások előtti három hónapban csak uniós szereplők vásárolhatnak politikai hirdetéseket.

A hirdetőknek pontos és hiteles információt kell megadniuk minden kampányról, meg kell őrizniük a vonatkozó adatokat, és együtt kell működniük a hatóságokkal.

A hirdetési szolgáltatást nyújtóknak (pl. online platformok mint a Google, Meta vagy TikTok, televíziók, kiadók) ellenőrizniük kell a hirdetőket, biztosítaniuk kell a címkézést, és gondoskodniuk kell arról, hogy a hirdetések bekerüljenek a nyilvános adatbázisba.
Jogkövetkezmények

A nemzeti hatóságok kivizsgálják a panaszokat, ellenőrizhetik a platformokat, és bírságot szabhatnak ki a szabályokat megszegő hirdetőkre vagy szolgáltatókra.
A bírságok különösen nagy platformok esetén jelentősek lehetnek, ezzel biztosítva a szabályok betartását és a platformok elrettentését a jogsértésektől.

5. Miért döntöttek úgy a nagy platformok, hogy leállítják a politikai hirdetéseket?

A Google és a Meta még az EU-s jogszabály hatálybalépése előtt, 2025. szeptember 22-én, illetve október 6-án megszüntette felületein a politikai, választási vagy közéleti hirdetéseket az EU-ban.

Szerintük ugyanis a rendelet nagyon részletes nyilvántartási, célzási és átláthatósági követelményeket támaszt. Ezek teljesítését a cégek nem kívánják vállalni, ezért inkább felfüggesztették a felületeiken a politikai hirdetéseket az EU-ban.

Ugyanakkor más platformok is korlátoznak:

elvileg a TikTok már 2019-ben teljes tilalmat vezetett be,
a LinkedIn nem enged politikai hirdetéseket,
az X (korábban Twitter) pedig változó szabályokat alkalmaz.

Fontos: nem az EU tiltotta be a politikai hirdetéseket. A platformok saját döntésükből függesztették fel vagy nem engedik ezek közzétételét, de bármikor újraindíthatják, ha megfelelnek a rendelet követelményeinek. A döntés csak a politikai tartalmak hirdetésére vonatkozik, más reklámok továbbra is elérhetők. A rendelet előírásai ugyanakkor továbbra is érvényesek, ezért a platformok felelőssége megmarad a politikai tartalmak azonosításában és szűrésében.

6. Mit jelent ez az állampolgárok számára?

Ahogy már október elejétől, úgy valószínűleg a következő időszakban is kevesebb politikai hirdetést fogunk látni a közösségi médiában és az interneten.

Pozitívum: csökken a rejtett befolyás és a manipuláció veszélye.
Negatívum: kisebb pártok, civil szervezetek vagy új mozgalmak nehezebben juthatnak el a választókhoz.

Az EU célja nem a vélemények elhallgattatása, hanem az, hogy a politikai kommunikáció átlátható, ellenőrizhető és elszámoltatható legyen.

Ha a platformok később újra engedélyezik a politikai hirdetéseket, azokat már olyan formában kell közzétenniük, hogy a polgárok pontosan lássák: ki és mennyit fizetett értük.

7. Mi történik mostantól?

A rendelet 2025. október 10-én lépett hatályba.

Ettől az időponttól kezdve minden politikai hirdetésnek – legyen az újságban, televízióban vagy az interneten – meg kell felelnie az új átláthatósági szabályoknak.

Néhány kötelezettség minden hirdetési formára vonatkozik, míg mások kifejezetten az online reklámokra.

Minden politikai hirdetésre vonatkozó általános szabályok (online és offline):

minden politikai hirdetéshez átláthatósági nyilatkozatot kell csatolni, amelyből kiderül, ki a megrendelő, ki finanszírozta a hirdetést, és mekkora összegről van szó;
a hirdetéseken jól láthatóan szerepelnie kell a „politikai reklám” megjelölésnek, valamint az alapvető információknak (megrendelő neve, költség, időtartam, finanszírozás forrása);
a nemzeti hatóságok jogosultak a szabályok betartását ellenőrizni, valamint szankciókat alkalmazni a jogsértések esetén.

Csak az online hirdetésekre vonatkozó szabályok:

a politikai célzás és profilalkotás szigorú feltételekhez kötött, tilos az érzékeny személyes adatok (például vallási, politikai vagy etnikai adatok) politikai célokra való felhasználása;
a platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók lássák, miért éppen ők kaptak egy adott politikai hirdetést.
az online politikai hirdetéseket egy nyilvánosan elérhető európai adattárban kell majd rögzíteni, ahol bárki megtekintheti, ki, mikor és milyen forrásból finanszírozott hirdetést;

Az európai politikai hirdetési adattár jelenleg fejlesztés alatt áll, és 2026-tól válik teljes körűen működővé.

Civil és médiakontroll:

A civil szervezetek, újságírók és kutatók jogosultak az átláthatósági információk megismerésére, és ezeket felhasználhatják ellenőrzésre, elemzésre vagy tényfeltárásra – akár online, akár offline politikai hirdetésekről van szó.

Az európai adattár 2026-tól egy új eszközt biztosít ehhez, de az ellenőrzés joga már most is minden médiumra kiterjed.

Ezzel az Európai Unió új szakaszba lépett a politikai kommunikáció átláthatóságában: célja, hogy a választók pontosan tudják, ki, miért és milyen pénzből próbálja befolyásolni a közéleti döntéseket.

8. Összefoglalás

Az új uniós szabályok nem a politikai vélemények korlátozásáról, hanem az átláthatóságról, ellenőrzésről és elszámoltathatóságról szólnak.

Minden polgárnak joga van tudni, ki próbálja befolyásolni a véleményét, és minden hirdetőnek, szolgáltatónak, platformnak kötelessége ezt világossá tenni.

Az átlátható politikai kommunikáció célja, hogy erősítse a demokráciát és a bizalmat a közéletben.

A jogszabály, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet és iránymutatás elérhetősége

Szerző: Kardos Dávid

Közreműködött: Political Capital