A kutatás célja, hogy a legnagyobb eléréssel rendelkező médiumokban, empirikus kutatási eszközökkel megvizsgálja a politikai-közéleti tartalmak megjelenését a második Gyurcsány-kormány és a második Orbán-kormány két meghatározott időszakában. Ehhez többek között a közéleti tartalmak arányával, a kormányzati üzenetek megjelenésével, a kormányzat és az ellenzék megjelenésével, a televíziós, rádiós és online hírszolgáltatások tematikája között eltérésekkel, és a hírügynökség szerepével kapcsolatos különbségek vizsgálatát választottuk.
A közéleti tartalom általános vizsgálatán túl, alapos megfontolás után kiválasztottunk egy témát, a forintgyengülést, és a hozzá kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatokat. Ezen ügy mentén konkrétan bemutatjuk a kormányzati és ellenzéki kommunikáció médiaábrázolásának a különbséget. A kutatást a Publicus Intézet készítette.
A kutatás főbb megállapításai
1. Broadcast média
- A közéleti tartalom drasztikusan csökkent a broadcast médiában, különösen igaz ez a kereskedelmi televíziók adásaira, ahol kevesebb, mint a felére csökkent ez a hírtípus
- A közéleti tartalom időaránya a növekvő műsoridő és a csökkenő ilyen típusú hírszám miatt jelentősen lecsökkent, a két kereskedelmi televízióban 20 százalék alá esik
- A bulvár hírek között előtérbe kerülnek a bűnesetek és a balesetek
- A két kereskedelmi adón a közéleti hírek a műsor második felébe szorulnak
- Az M1 kivételével az összes hírműsor nézettsége vagy hallgatottsága csökkent három év alatt
- 2011-ben is az RTL KLUB Híradója a legnépszerűbb hírműsor, több mint 1 millióan nézték átlagosan a vizsgált időszakban
- A Déli Krónika kivételével az összes hírműsor hossza nőtt
- Az Estében csökkent, az RTL-en stagnált, a többi hírműsorban nőttek a műsoronkénti hírszámok
- A hírhosszak is nőttek, ez alól a Krónika kivétel, ahol jelentős csökkenés figyelhető meg
- Hírcsinálóként a broadcast médiában is nagyobb szerepet kap a mostani kormány és kormánypárt, mint kapott 2008-ban az akkori kormány és kormánypárt
- Általános tendencia, hogy a közéleti témák feldolgozásakor a hírek elszemélytelenednek, azaz kevesebb szereplő jelenik meg a hírekben
- 2008-ban az akkori kormány jelentős szerepet vállalt és kapott a közéleti hírekben, 2011-ben ez jobban megoszlik a második Orbán-kormány és a FIDESZ között
- Ellenzéki pártként a FIDESZ erősebb médiajelenléttel bírt, mint 2011-ben az MSZP
- A jelenlegi ellenzéki pártok nagyon kevés szerephez jutnak a médiumokban, 2008-ban még az MDF és az SZDSZ is nagyobb arányban szerepelt az egyes médiumokban
- A 2008-as vizsgált időszakban Gyurcsány Ferenc és Veres János „uralta” a médiát, 2011-ben a kormány és a FIDESZ szereplői kiegyenlítettebb arányban szerepelnek a különböző adásokban.
- 2011-ben az MSZP prominensei alig jutnak szerephez
- A közéleti tartalmakkal együtt a forint árfolyamával foglalkozó hírek aránya is csökkent a különböző médiumokban
- A headline-okból szinte teljesen kiszorul a közéleti tartalom
- A kereskedelmi adók headline-jába elenyésző arányú közéleti tartalom kerül, eközben ezek nagy része a forint árfolyamával foglalkozó híreket tartalmaz
- A forintárfolyammal foglalkozó hírek a többi közéleti tartalomhoz hasonlóan a hírműsorok második felébe szorulnak
- Az ezzel foglalkozó tartalom hossza drasztikusan csökkent három év alatt
- A hírműsorok idejének kevesebb, mint 3 százalékában foglalkoznak a forint árfolyamával 2011-ben, ez az arány 2008-ban még 7 százalék fölötti volt
- A hírcsinálók közül a forint árfolyamával kapcsolatban 2011-re szinte eltűnnek a politikai szereplők és a hírműsorok legnagyobb arányban egy mindentől független folyamatként, egy senkihez sem köthető eseményként interpretálják a forint árfolyamának változásait
- A közszolgálati adókon valamelyest nő a forint árfolyamával foglalkozó tartalomra rátakaró hírek aránya
- A kormányzat által biztosított gondolati kereteknek a médiumok nem tudnak, és sok esetben nem is akarnak ellenállni – azokat gyakran kritikátlanul közvetítik.
- Mindkét időszakra és általánosan igaz, hogy a hírműsorokban kevés a híreket kiegészítő és azok értelmezéséhez szükséges háttér információ. Ritkán fordulnak elő regionális és időbeli összehasonlítások, melyek például egy napi szinten bekövetkező változás megítélésben támpontot adnának a nézők számára.
- Jellemzően a hírműsorok legjobb esetben is csupán arra törekszenek, hogy a politikai pártok véleményét közvetítsék, elvétve találkozni olyan hírblokkal, mely ezekre reflektálva, ugyanakkor sokoldalúbb összefüggésben tálalná a hírek témáját.
- A kereskedelmi híradók általában azzal az apparátussal, eszköztárral közelítenek a bulváreseményekhez, amivel korábban a közéleti híreket dolgozták fel.
- A híradókban a forintgyengüléssel kapcsolatbanem nincsenek stúdióbeszélgetések, illetve nem készültek olyan interjúk, melyek egyáltalán lehetővé tették volna a vitát, a vélemények árnyalt kifejtését. A hírekben szereplők jellemző módon csupán egy-két kiragadott mondat erejéig szólalnak meg, véleményüket pedig a hírolvasó foglalta össze.
- A kereskedelmi tévék kritikájának iránya, elfogultságának jellege is megváltozott. A TV2 kritikusabb volt a korábbi kormánnyal szemben, mint az RTL, a helyzet pedig a kormányváltással megfordult, és 2011-ben az RTL a kormánykritikusabb csatorna – bár ennek a közéleti hírek visszaszorulása miatt már nincs akkora jelentősége. Ugyanakkor a TV2-nél erőteljes kormánypárti elfogultságot tapasztalni, ami leginkább a kormányzati vélemények túlsúlyában és reflektálatlan közvetítésében érhető tetten.
- A közmédia is egyértelműen bulvárosodik, témában és főleg a közéleti témák földolgozása tekintetében. Csökkent a hírek – gazdasági hírek – kidolgozottsága.
- A közmédián a 2008-ban tapasztalt kormányzati elfogultságot egy erőteljes propaganda jelleg váltotta föl 2011-ben.
- 2011-ben Déli Krónika esetében gyakorta, és az M1 Híradó esetén alkalmanként tapasztalni, hogy enyhébb-durvább módon alkalmaznak a hírműsorok manipulatív eszközöket. 2008-ban pedig még egyik hírműsorra sem volt jellemző.
- A Déli Krónika mindkét időszakban a kormányzati kommunikációt erősítette. 2011-ben tovább erősödött a hírműsorok kormány propaganda jellege, rendszeresen előfordultak manipulatív anyagok, melyek az ellenzéket és más a kormányzati kommunikációban ellenségként föltüntetett szereplőket járattak le. A Krónika teljesen átvette, saját anyagaiba reflektálatlanul építette be a kormányzati kommunikációban használt szófordulatokat, megközelítéseket.
- Általánosan jellemző a hazai újságírók fölkészültségére, hogy még a reflektivitás szándékával kérdező újságíró is nem adatokkal, tényekkel szembesíti az interjúalanyt, hanem véleményekkel, minősítésekkel, amit egy eléggé rutinos politikus könnyedén tud riposztozni.
- A közélet inkább csak egy valóságshow-ként jelenik meg, vagyis nem attól lesz érdekes, hogy egzisztenciánk, sorsunk múlik egy-egy döntésen, hanem hogy egy ilyen élesen konfliktusos helyzetben, mint ami a magyar politikai életet jellemzi, valamelyik oldallal érzelmileg azonosulhatunk.
2. Online tartalom
- 2011-ben, a vizsgált online médiumokban a Fidesz kormánypártként jelentősebb szerepet kap, mint három évvel korábban az MSZP
- A FIDESZ ellenzéki szereplőként is markánsabban jelent meg a vizsgált online oldalakon, mint a később az ellenzéki MSZP
- 2011-ben az ellenzéki pártok szinte teljesen súlytalanok (egyáltalán nem jelennek meg) a vizsgált internetes oldalakon
- 2011-ben az Index és az Origo gazdasági oldalán szinte kizárólag a kormány és a FIDESZ képviselői jelentek meg a hazai politikai élet szereplői közül
- Az Origo inkább figyelt a forintgyengülés kapcsán a régió többi országára, mint az Index.
- Az online oldalakon összességében 2011-re nőtt a közéleti tartalmak aránya – azonban ez az Index esetében egyértelműen csökkenést, az Origió esetében pedig növekedést jelent.
- Az online média két legjelentősebb portálja között inkább csak stiláris különbségek vannak. Bármelyiket is olvasta egyedüliként valaki, gyakorlatilag ugyanazok információk, illetve politikai üzenetek jutottak el hozzá.
- Mindkét portál alapvetően ugyanazokról a hírekről, történésekről tudósított a forintgyengülés kapcsán, sőt még a hírforrásuk is többnyire ugyanaz volt.
- Csökkent a forintárfolyammal, vagy gazdasággal foglalkozó hírek aránya az online oldalakon, de az ezzel foglalkozó anyagok hossza nőtt
- 2011-re az online médiumokban hírcsinálóként megnőtt a kormány és a kormánypárt szerepe
- A gazdasági oldalakon jelentős felületet kapnak a külföldi politikusok
- 2008-ban az álláspontot tartalmazó cikkek között nagyobb szerepet kapott a FIDESZ, mint 2011-ben az MSZP