Mikor büntet a médiahatóság?
A médiahatóság, azaz a Médiatanács és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatala, a médiaszabályok megsértése miatt alkalmazhat jogkövetkezményt. Ezek közül a rendelkezések közül a legfontosabbak a médiatörvény olyan, a médiatartalmat korlátozó előírásai, mint a kiskorúak védelme, az emberi méltóság tiszteletben tartásának kötelezettsége, a közösség elleni gyűlöletkeltő és kirekesztő tartalom közzétételének a tilalma és a reklámszabályok megtartása.
Nem tartozik a médiahatóság hatáskörébe a sajtóhelyreigazítási ügyekben történő eljárás, sem a személyiségi jogok megsértésének az elbírálása.
Mit tehet a médiahatóság az újságíróval?
Közvetlenül az újságíróval szemben nem intézkedhet és nem alkalmazhat joghátrányt a médiahatóság, a jogkövetkezmény mindig a jogsértő tartalomért felelős szervezetet, a médiatartalom-szolgáltatót sújtja.
Személyes szankció kiszabására egy esetben jogosult a hatóság. Ha egy szolgáltatóval szemben ismételten ugyanolyan jogsértést állapított meg, annak vezetőjére – a törvényes működés kikényszerítése érdekében – kétmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
Milyen szankciókat hozhat a médiahatóság?
Az egyes médiatípusoknál eltérő büntetésekkel élhet a hatóság. A rádiók és televíziók törvénysértései esetén a szóba jöhető jogkövetkezmények a figyelmeztetéstől kezdve a pénzügyi szankciókon át a médiaszolgáltatás gyakorlásának a felfüggesztéséig vagy akár magának a médiaszolgáltatási jogosultságnak a megszüntetéséig terjedhetnek. Ez a legsúlyosabb jogkövetkezmény, ami praktikusan a nyilvántartásból történő törlést, illetve a médiaszolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondását jelentheti. Súlyos jogsértés megállapításakor élhet a médiahatóság a műsorok szolgáltatásának a felfüggesztésével is, aminek maximális időtartama legfeljebb egy hétig tarthat.
A sajtótermékek kiadóira kétféle joghátrányt mérhet a hatóság, velük szemben pénzbírság szabható ki, illetve kötelezhetők arra, hogy az oldalaikon az általuk elkövetett jogsértésről közleményt jelentessenek meg.
A médiatörvény szerint a joghátrány kiválasztásánál a fokozatosság és arányosság elvét kell szem előtt tartania a hatóságnak. Az első, csekély súlyú jogsértés elkövetésekor a hatóság figyelmeztetéssel él, és felhívja a szolgáltatót arra, hogy a jövőben jogszerű magatartást folytasson, vagy megtiltja a törvénysértő magatartás tanúsítását.
Az anyagi joghátrányok között szerepel a rádióknál és televízióknál az is, hogy a Médiatanács műsortámogatási pályázatairól kizárhatják a jogsértőket, illetve bírságot szabhat ki velük szemben a hatóság. Ennek összege akár 200 millió forintot is elérheti a legnagyobb közönségarányt elérő, ún. jelentős befolyásolási képességgel rendelkező médiaszolgáltatók esetén.
A sajtótermékek közül az országos napilapokra kiszabható pénzbüntetés összege 25 millió forintig, hetilap esetében tízmillió forintig terjedhet. A nem országosan terjesztett újságok jogsértése esetében 5 millió forint lehet a bírság felső határa, az internetes sajtótermék esetében pedig legfeljebb 25 millió forint.