Kell-e engedélyt szerezni nyilvános önkormányzati ülésről való tudósításhoz?
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény egyértelművé teszi, hogy a képviselő-testület ülései nyilvánosak. Ebből következik, hogy külön engedély a képviselő-testületi ülésekről szóló tudósításhoz nem kell.
Mi a sajtó szerepe az önkormányzati ülésekkel kapcsolatban?
Ami a nyilvános ülésről szóló tudósítás alkotmányosságát megalapozza, az a sajtó demokratikus szerepköre, amelybe beletartozik a jogszabálysértések leleplezése és nyilvánosságra hozatala, de a sajtószabadság nem korlátozódik pusztán erre a szerepre: a jelenkor közérdeklődésre számot tartó eseményeiről akkor is közvetíthet, ha azok semmilyen jogellenességet nem tartalmaznak. A sajtó feladata, hogy ellenőrzi a közélet szereplőinek, intézményeinek tevékenységét, a döntéshozatal folyamatát, és tájékoztatja arról a politikai közösséget, a demokratikus nyilvánosságot [16/2016. (X. 20.) AB határozat].
A sajtó szerepe az önkormányzati ülésekkel kapcsolatban a közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló információk széles nyilvánossághoz való eljuttatása. Ennek a korlátja az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatás és az, hogy ha a sajtószerv munkatársa saját, szubjektív értékítéletét kívánja megjelentetni, akkor ennek a tudósítástól egyértelműen megkülönböztetve kell megjelennie. Még véletlenül sem lehet azt a látszatot kelteni, hogy a sajtónak a nyilvános üléssel összefüggésben keletkezett értékítélete, véleménye, saját álláspontja a nyilvános ülésen elhangzottak megjelenítése lenne.
A sajtószabadság védelme arra az esetre is kiterjedhet, hogy ha a tudósítás akár jogellenességet közvetít a nyilvánosság felé. A tudósításból ugyanakkor egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az nem a tudósító véleménye, értékítélete hanem a tudósítás alapjául szolgáló eseményen hangzott el [3264/2016. (XII. 14.) AB határozat, valamint Jersild kontra Dánia ügy, Emberi Jogok Európai Bírósága (1994)].
Minden képviselő-testületi ülés nyilvános?
Bár a törvény rendelkezik a zárt ülés lehetőségéről, de ennek esetköre meglehetősen korlátozott és személyi ügyek, valamint az önkormányzati és egyéb szereplők üzleti érdekeinek védelme érdekében lehetséges.
A törvény egyértelművé teszi azt is, hogy a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
A képviselő-testület ülései tehát főszabály szerint nyilvánosak. A zárt ülés elrendelését a fentiek mellett egyebekben megalapozhatja a köz érdekében végzett munka színvonalának és hatékonyságának biztosítása. A döntés előkészítése így szabadon, informálisan és a nyilvánosság nyomásától mentesen folyhat [34/1994. (VI. 24) AB határozat]. Az adatok esetleges korlátozásának alkotmányos indoka tehát a döntés-előkészítés minősége és ezzel összefüggésben a közösség érdeke. A közérdekű adatokhoz való hozzáférésnek a döntés-előkészítés érdekében történő korlátozása az ügyiratok többségében ugyanakkor a döntés meghozatalával már nem indokolt alkotmányosan [12/2004. (IV. 7.) AB határozat].