A kérdésre adott válasz bírósági, alkotmánybírósági határozatokból és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának – egymással nem egybehangzó – ítéleteiből olvasható ki. Ezeknek alapján egy biztos: a magyar joggyakorlat meglehetősen szigorú.
Mi a komment jogi megközelítése?
Az Alkotmánybíróság szerint a komment, amelyet szerzője valamely bárki számára hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját nevén, hanem választott felhasználónévvel –, nem tekinthető magánközlésnek, mint például a magánlevelek, a telefonbeszélgetés, az e-mail stb. A komment a nyilvánosságnak szánt magánvélemény közlése, tehát jogi szempontból a kommentek is a véleménynyilvánítás szabadságának a védelme alatt állnak. Ugyanakkor ebből az is következik, hogy a véleményszabadság korlátjai a kommentekre is vonatkoznak. Ez tipikusan a mások emberi méltóságának a megsértésétől való tartózkodást jelenti.
Van-e különbség a szabályozásban aszerint, hogy a komment milyen internetes felületen jelenik meg?
Az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette, hogy jelentős különbség van az internetes oldal üzemeltetője által szerkesztett tartalomszolgáltatás és az úgynevezett Web 2.0, vagyis a közösségi oldalak, valamint a tisztán véleményoldalak között (például Facebook, blogszféra stb.). Ez utóbbiaknak nincs szerkesztőjük, céljuk nem a tájékoztatás, hanem az internetes közösségbe tartozók közötti kommunikáció, így rájuk a tájékoztatásra vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. Ez azonban nem eredményezi azt, hogy a Facebookon nyilvánosságra hozott kommentek miatt ne lenne senkinek felelőssége.
Ki a felelős a kommentért?
Az elsődleges felelős minden esetben az a személy, aki a kommentet közzétette. Amennyiben a kommentelő utólag sem azonosítható, mert álnéven vagy névtelenül tesz közzé bejegyzést, akkor a felelősség az internetes oldal működtetőjét terheli. A hazai bírói gyakorlat szerint az oldal működtetőjének a felelőssége objektív. Több bírósági ítélet is megállapította, hogy a Facebook közösségi oldalon egy profil vagy egy oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért, még akkor is, ha esetleg tudomása sem volt arról, hogy ott jogsértő tartalmú hozzászólást tettek közzé.
A moderálás, illetve a moderálás hiánya kiment-e a felelőssé alól?
A moderálás fontos a civilizált közbeszéd és a jogsértő tartalmak kiszűrése érdekében. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem vezet feltétlenül a felelősségtől való mentesülésre: a moderált komment, ha jogsértő, ugyanolyan jogi következménnyel jár, mintha nem lett volna előzetesen vagy utólag ellenőrizve. A jogsértés bekövetkezése után minden kommentet közlő oldal helyzete azonos. A kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól.
Megfelelő módszer-e az értesítés és eltávolítás rendszere a sértő kommentek kezelésére?
Az értesítés és eltávolítás rendszere a kommentek esetében azt jelenti, hogy a kommentben megsértett fél az oldal üzemeltetőjét értesíti arról, hogy az oldalon harmadik személyek rá nézve sértő tartalmat tettek közzé, és kéri ennek a törlését. Ha az oldalért felelős egyetért a kéréssel, eltávolítja a sértő bejegyzést. A strasbourgi emberi jogi bíróság egy magyar vonatkozású ügyben kifejtette, hogy az értesítési-eltávolítási rendszer – amennyiben a gyors reagálást lehetővé tévő hatékony eljárások kísérik – sok esetben megfelelő eszköz lehet minden érintett jogainak és érdekeinek tekintetében, és ilyenkor nincs szükség külön felelősségvonásra a szolgáltatóval szemben.