Hivatkozhat-e névtelen forrásokra az újságíró?
A jog kifejezetten védi a névtelen forrásokra való hivatkozást. Csak kivételesen, szigorú feltételek teljesülése esetén kötelezhető az újságíró az informátor személyazonosságának felfedésére.
Miért ilyen fontos a forrásvédelem?
Az újságírói hírforrások védelme az Emberi Jogok Európai Bírósága és a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a sajtószabadság védelmét élvezi. A sajtó munkatárásnak elmarasztalása még az érintett cég érdekeire tekintettel sem szükséges egy demokratikus társadalomban. Az újságírói források nélkül a sajtó nem képes eleget tenni a közérdekű adatok nyilvánossága követelményének. Az olyan szabályozás vagy gyakorlat, amely az újságírót forrásai felfedésére kötelezi, a sajtószabadságot korlátozza. Az újságírói hírforrások titokban tartásához fűződő jog korlátozásának feltétele a legszigorúbb vizsgálat elvégzése. [Goodwin kontra Egyesült Királyság ügy, Emberi Jogok Európai Bírósága (1996)].
Csak abban az esetben lehet szükséges az újságírói források feltárása, ha más megoldás az adatok megszerzésére nem áll rendelkezésre. Ezt a követelményt csak törvényi szinten lehet biztosítani és a szükségesség-arányosság követelményét szem előtt kell tartani.
A védelem elsődlegesen az információt adó személy és az újságíró között fennálló bizalmi viszonyra terjed ki (vagyis elsődlegesen nem az információt védi a jog), amelynek eredménye, hogy a közügyekkel kapcsolatos releváns tények és információk a nyilvánosság elé kerülhetnek. Ez alól gyakorlatilag egyetlen kivétel létezik: ha az újságíró vagy a forrása bűncselekményt valósított/valósítana meg a közléssel. Önmagában a közérdekre hivatkozással ugyanakkor nem fedhető fel a forrás [22/2012. (V. 11.) AB határozat].
A magyar jogszabályok hogyan biztosítják a forrásvédelmet?
A médiatörvény rögzíti, hogy médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult az információforrás kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.
Ez alól még a büntetőeljárás keretében is csak szigorú feltételek mellett tehet kivételt a bíróság. Az információforrás felfedéséről minden esetben a bíróságnak kell döntenie, a rendőrség vagy az ügyészség erre nem jogosult. A bíróság is kizárólag akkor kötelezheti a médiumot, illetve az újságírót az informátor kilétének felfedésére, ha
- ez három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében nélkülözhetetlen,
- az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és
- a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.
Más eljárásban a bíróság vagy a hatóság kötelezheti az újságírót az informátor felfedésére?
Sem polgári peres eljárásban, sem hatósági (közigazgatási) eljárásban nem kötelezhető az újságíró, illetve az újságíró az információforrás felfedésére, illetve az informátor azonosítására alkalmas dokumentumok átadására.