Tudástár

Korábban a választók sokszor nem tudták, ki finanszírozza a politikai hirdetéseket, milyen pénzből készülnek, és miért pont őket célozzák meg.

Az új szabályozás célja, hogy ez többé ne fordulhasson elő.

A rendelet a Digitális Szolgáltatásokról szóló törvénnyel együtt az EU demokratikus védelmét és a közélet átláthatóságát erősíti, miközben megőrzi a véleménynyilvánítás szabadságát.

A rendelet tág értelemben határozza meg a politikai hirdetés fogalmát. Ide tartozik minden fizetett üzenet, amely:

• politikai pártokat, jelölteket vagy választási listákat támogat vagy bírál;
• valamilyen választást, népszavazást vagy közpolitikai vitát próbál befolyásolni (például olyan szakpolitikai témában, mint pl. a klímapolitika, migráció vagy szociális kérdések terén);
• politikai szereplők vagy az ő nevükben eljárók nevében jelenik meg.

Mi nem minősül politikai hirdetésnek:

• A magánszemélyek véleménynyilvánítása, újságírói vélemény vagy szatíra önmagában nem számít politikai reklámnak. A rendelet kizárólag a fizetett vagy szponzorált kommunikációra vonatkozik.
• Az állami vagy uniós forrásból származó, a választások, népszavazások megrendezésével kapcsolatos információk, vagy olyan tájékoztatók, amelyek nem befolyásolják egy választás vagy népszavazás kimenetelét.

Egyértelmű jelölés

Minden politikai hirdetésen – tehát online és offline is – kötelező lesz jól láthatóan feltüntetni: „politikai reklám”.
 Emellett fel kell tüntetni az alábbi információkat is:

• a megrendelő neve és elérhetősége,
• a hirdetés költsége,
• a futási időszak,
• online hirdetés esetén azt is, hogy használtak-e célzási technikákat, és ha igen, milyen adatok alapján.

Célzási technikák átláthatósága (csak online reklámok esetében)

• Csak nem érzékeny személyes adatok (pl. kor, lakóhely, érdeklődés) használhatók politikai hirdetések célzására.
• Az érzékeny adatok (vallási, politikai, etnikai, egészségügyi stb.) felhasználása tilos.
• Személyre szabott politikai hirdetés csak akkor jelenhet meg, ha a felhasználó ehhez előzetesen és kifejezetten hozzájárult.
  Aki ezt nem engedélyezi, az is láthat politikai hirdetéseket, de csak általános, nem célzott formában.

Nyilvános adatbázis (csak online reklámok esetében)

2026. április 10-től minden online politikai hirdetés bekerül majd egy nyilvános európai adatbázisba, amelyet bárki megtekinthet. Ez lehetőséget ad újságíróknak, kutatóknak és a választóknak, hogy lássák, milyen politikai üzeneteket hirdettek, ki finanszírozta azokat, és mennyit költöttek rájuk.

Védelem a rejtett befolyás ellen

A választások előtti három hónapban csak EU-s szereplők fizethetnek politikai hirdetéseket, ezzel megelőzve a külföldi beavatkozást és az álcázott finanszírozást.

Panaszlehetőség és felelősség

Ha egy állampolgár gyanús, nem megfelelően jelölt politikai hirdetést lát — akár online, akár offline —, bejelentést tehet.

Online hirdetés esetén:

• első körben az adott platformon (pl. Facebook, Google, YouTube) kell bejelenteni a gyanús hirdetést, amely kivizsgálja, és ha szükséges, kijavítja vagy eltávolítja a nem megfelelően jelölt hirdetést.
• Ha az állampolgár szerint ez az eljárás nem vezet eredményre, akkor fordulhat a nemzeti hatósághoz.

Offline hirdetés esetén:

• a gyanús hirdetést az adott hirdetési szolgáltató felé (pl. televíziós csatorna, újságkiadó, plakátcég) kell bejelenteni, amelynek ugyanúgy kötelessége a hirdetés megfelelőségének vizsgálata.
• Ha a probléma fennmarad, a panaszos szintén a nemzeti hatósághoz

Magyarországon azonban a kormány még nem jelölte ki a nemzeti hatóságot, amely felelős lesz a rendelet végrehajtásáért és a panaszok kezeléséért. Vagyis jelenleg még nincs olyan szerv Magyarországon, amely a szabályok betartását ellenőrizné, a panaszokat fogadná és kivizsgálná.

A rendelet egyaránt vonatkozik a hirdetés megrendelőire (szponzorokra), az általuk megbízott szolgáltatókra, valamint a hirdetési szolgáltatást nyújtókra (pl. online platformok, televíziók, kiadók). A közzétevők és platformok nem diszkriminálhatják a hirdetőket politikai nézetük vagy székhelyük alapján, ugyanakkor a választások előtti három hónapban csak uniós szereplők vásárolhatnak politikai hirdetéseket.

A hirdetőknek pontos és hiteles információt kell megadniuk minden kampányról, meg kell őrizniük a vonatkozó adatokat, és együtt kell működniük a hatóságokkal.

A hirdetési szolgáltatást nyújtóknak (pl. online platformok mint a Google, Meta vagy TikTok, televíziók, kiadók)  ellenőrizniük kell a hirdetőket, biztosítaniuk kell a címkézést, és gondoskodniuk kell arról, hogy a hirdetések bekerüljenek a nyilvános adatbázisba. 

Jogkövetkezmények

• A nemzeti hatóságok kivizsgálják a panaszokat, ellenőrizhetik a platformokat, és bírságot szabhatnak ki a szabályokat megszegő hirdetőkre vagy szolgáltatókra.

A bírságok különösen nagy platformok esetén jelentősek lehetnek, ezzel biztosítva a szabályok betartását és a platformok elrettentését a jogsértésektől.

A Google és a Meta még az EU-s jogszabály hatálybalépése előtt, 2025. szeptember 22-én, illetve október 6-án  megszüntette felületein a politikai, választási vagy közéleti hirdetéseket az EU-ban.

Szerintük ugyanis a rendelet nagyon részletes nyilvántartási, célzási és átláthatósági követelményeket támaszt. Ezek teljesítését a cégek nem kívánják vállalni, ezért inkább felfüggesztették a felületeiken a politikai hirdetéseket az EU-ban.

Ugyanakkor más platformok is korlátoznak:

• elvileg a TikTok már 2019-ben teljes tilalmat vezetett be,
• a LinkedIn nem enged politikai hirdetéseket,
• az X (korábban Twitter) pedig változó szabályokat alkalmaz.

Fontos: nem az EU tiltotta be a politikai hirdetéseket. A platformok saját döntésükből függesztették fel vagy nem engedik ezek közzétételét, de bármikor újraindíthatják, ha megfelelnek a rendelet követelményeinek. A döntés csak a politikai tartalmak hirdetésére vonatkozik, más reklámok továbbra is elérhetők. A rendelet előírásai ugyanakkor továbbra is érvényesek, ezért a platformok felelőssége megmarad a politikai tartalmak azonosításában és szűrésében.

Ahogy már október elejétől, úgy valószínűleg a következő időszakban is kevesebb politikai hirdetést fogunk látni a közösségi médiában és az interneten.

• Pozitívum: csökken a rejtett befolyás és a manipuláció veszélye.
• Negatívum: kisebb pártok, civil szervezetek vagy új mozgalmak nehezebben juthatnak el a választókhoz.

Az EU célja nem a vélemények elhallgattatása, hanem az, hogy a politikai kommunikáció átlátható, ellenőrizhető és elszámoltatható legyen.

Ha a platformok később újra engedélyezik a politikai hirdetéseket, azokat már olyan formában kell közzétenniük, hogy a polgárok pontosan lássák: ki és mennyit fizetett értük.

A rendelet 2025. október 10-én lépett hatályba.

Ettől az időponttól kezdve minden politikai hirdetésnek – legyen az újságban, televízióban vagy az interneten – meg kell felelnie az új átláthatósági szabályoknak.

Néhány kötelezettség minden hirdetési formára vonatkozik, míg mások kifejezetten az online reklámokra.

Minden politikai hirdetésre vonatkozó általános szabályok (online és offline):

• minden politikai hirdetéshez átláthatósági nyilatkozatot kell csatolni, amelyből kiderül, ki a megrendelő, ki finanszírozta a hirdetést, és mekkora összegről van szó;
• a hirdetéseken jól láthatóan szerepelnie kell a „politikai reklám” megjelölésnek, valamint az alapvető információknak (megrendelő neve, költség, időtartam, finanszírozás forrása);
• a nemzeti hatóságok jogosultak a szabályok betartását ellenőrizni, valamint szankciókat alkalmazni a jogsértések esetén.

Csak az online hirdetésekre vonatkozó szabályok:

• a politikai célzás és profilalkotás szigorú feltételekhez kötött, tilos az érzékeny személyes adatok (például vallási, politikai vagy etnikai adatok) politikai célokra való felhasználása;
• a platformoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók lássák, miért éppen ők kaptak egy adott politikai hirdetést.
• az online politikai hirdetéseket egy nyilvánosan elérhető európai adattárban kell majd rögzíteni, ahol bárki megtekintheti, ki, mikor és milyen forrásból finanszírozott hirdetést;

Az európai politikai hirdetési adattár jelenleg fejlesztés alatt áll, és 2026-tól válik teljes körűen működővé.

Civil és médiakontroll:

A civil szervezetek, újságírók és kutatók jogosultak az átláthatósági információk megismerésére, és ezeket felhasználhatják ellenőrzésre, elemzésre vagy tényfeltárásra – akár online, akár offline politikai hirdetésekről van szó.

Az európai adattár 2026-tól egy új eszközt biztosít ehhez, de az ellenőrzés joga már most is minden médiumra kiterjed.

Ezzel az Európai Unió új szakaszba lépett a politikai kommunikáció átláthatóságában: célja, hogy a választók pontosan tudják, ki, miért és milyen pénzből próbálja befolyásolni a közéleti döntéseket.

Az új uniós szabályok nem a politikai vélemények korlátozásáról, hanem az átláthatóságról, ellenőrzésről és elszámoltathatóságról szólnak.

Minden polgárnak joga van tudni, ki próbálja befolyásolni a véleményét, és minden hirdetőnek, szolgáltatónak, platformnak kötelessége ezt világossá tenni.

Az átlátható politikai kommunikáció célja, hogy  erősítse a demokráciát és a bizalmat a közéletben.

A jogszabály, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet és iránymutatás elérhetősége

• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról (magyarul)
• A Bizottság (EU) 2025/1410 végrehajtási rendelete (magyarul)
• Az (EU) 2024/900 rendelet végrehajtásának támogatását célzó iránymutatások (angolul)

Szerző: Kardos Dávid

Közreműködött: Political Capital