A közérdekű adatok nyilvánossága, az állam átláthatósága

A közérdekű adatigénylés elszabotálásának aktuális módjai

Az állampolgároknak joga van a közérdekű adatok megismeréséhez, méghozzá az Alaptörvény VI. cikke által garantáltan. Persze jellemzően nem egy átlagpolgár szokott közérdekű adatot igényelni, hanem például az újságírók. Ezért alapvető jelentőségű kérdés, hogy a közérdekű adatok milyen köre, milyen nehézségekkel, milyen költségek árán, és hogy mennyi időn belül ismerhetők meg. Ebben a cikkben néhány olyan […]

Önkormányzat

Kell-e engedélyt szerezni nyilvános önkormányzati ülésről való tudósításhoz? Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény egyértelművé teszi, hogy a képviselő-testület ülései nyilvánosak. Ebből következik, hogy külön engedély a képviselő-testületi ülésekről szóló tudósításhoz nem kell. Mi a sajtó szerepe az önkormányzati ülésekkel kapcsolatban? Ami a nyilvános ülésről szóló tudósítás alkotmányosságát megalapozza, az a sajtó demokratikus […]

Felvilágosítási kötelezettség

Kötelesek-e a politikusok és a hivatalos személyek a sajtónak nyilatkozni? Általánosságban senkinek nincs ilyen kötelezettsége. A médiatörvény szerint az állami és önkormányzati szervek, ilyen intézmények, tisztségviselők, az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, valamint a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek elősegíteni a sajtó tájékoztatási feladatainak elvégzését. Ez lehet adatszolgáltatás vagy felvilágosítás adása […]

Az újságírók sajátos jogai és kötelezettségei

Ki felel a kommentért?

A kérdésre adott válasz bírósági, alkotmánybírósági határozatokból és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának – egymással nem egybehangzó – ítéleteiből olvasható ki.  Ezeknek alapján egy biztos: a magyar joggyakorlat meglehetősen szigorú. Mi a komment jogi megközelítése? Az Alkotmánybíróság szerint a komment, amelyet szerzője valamely bárki számára hozzáférhető internetes oldalon tesz közzé – jellemzően nem saját […]

A közügyekről tudósító újságírók bírságolásáról

Viszonylag friss “rendőri jogfejlesztés” a különböző gyülekezésekről tudósító újságírókkal szembeni szabálysértési bírságok alkalmazása. Ha létezik negatív fejlesztés, akkor ez az. A munkáját végző és a rendőri intézkedést nem akadályozó újságírókkal szembeni hatósági fellépés bizonyosan jogellenes. Hogy milyen célt szolgál, arról csak találgatni lehet: Az ellenzékinek tartott újságírók munkájának ellehetetlenítése? A kormánykritikus tüntetésekről szóló híradások elnehezítése? […]

Újságírói függetlenség

Kit illet meg a sajtószabadság? A médiatörvény azt rögzíti, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. A sajtószabadság nem csak magukat a médiatartalom-szolgáltató vállalkozásokat illeti meg, hanem ez a jog médiatulajdonosok mellett az újságírókra, a szerkesztőkre is vonatkozik. Ki határozza meg a médiatartalmat? A tulajdonos vagy a szerkesztőség? A médiavállalkozás tulajdonosa meghatározhatja […]

Személyiségi jogok, adatvédelem

GYIK és RHK, avagy GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK és RITKÁN HALLOTT VÁLASZOK az adatvédelemről

Személyes adatnak minősül egy céges e-mail cím? Abban az esetben, ha egy embert azonosít vagy azonosíthat, akkor igen. A személyes adat definíciója nem tesz különbséget az adatok között atekintetben, hogy az adat a személyt magánemberként vagy munkavállalóként, cégtulajdonosként azonosíthatja: ha azonosít, akkor személyes adat. Így tehát személyes adatnak minősül a vezetéknév.keresztnév@cégnév.hu e-mail cím is, függetlenül […]

Adatvédelem: A jogalapok a gyakorlatban

Ha az előző bejegyzésben bemutattuk, hogy az adatkezelőnek meg kell felelnie az elveknek és mindig kell egy cél, amiért az adatkezelő kezelheti az adatot, akkor most azt mutatjuk be, hogy ezen felül még egy dolog szükséges a jogszerűséghez: a jogalap. A legnagyobb kavarodás mind a mai napig itt van – a gyakorlat oldaláról mutatjuk be […]

Adatvédelem: az alapelvek a gyakorlatban

Az első két, bevezető-jellegű, de a téma objektív megítéléséhez fontos bejegyzésünk után beugrunk a mélyvízbe és megmutatjuk, hogy hogyan is kell valójában személyes adatokat kezelni. A témakör kezdetén még egy fogalmat tisztáznunk kell, ez pedig az adatkezelő. A GDPR definíciója alapján adatkezelő a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely […]

Szerzői jogi kérdések

Újságírói és lapkiadói reprográfiai jogok

Gyakran találkozunk olyan újságírókkal, akik pályájuk csúcsán nagyon keresett és termékeny írók, de az általuk alkotott művek szerzői jogi védelméről meglepően hiányos a tudásuk, következésképpen nem is használják ki a szerzőként őket is megillető jogosultságokat.

Copy-paste újságírás

Újságíróként az ember gyakran szembesül azzal a helyzettel, hogy az általa, kollégái, vagy a hozzá kötődő műhelyek, szerkesztőségek által kigondolt, felkutatott, elkészített és gondozott tartalmak részben – kivonatként –, vagy akár teljes egészükben is megjelennek más, jellemzően online platformokon, portálokon.