Mindent beborít a Fidesz-közeli média

Amikor 2018 novemberében megalakult a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), mindenki arra volt kíváncsi, hogy mekkora tulajdonosi koncentráció alakult ki, illetve mennyire erős a kormányközeli cégek helyzete a médiapiacon. A számítások eredménye sokkoló.

A tulajdonosi koncentráció mérésére sokféle módszertan létezik és nincs egyértelmű szakmai konszenzus arról, hogy mi is a legjobb megoldás. Egyértelműen nehézséget jelent, hogy kevés a tisztán tájékoztató, politikai-közéleti tartalmat közlő média, különösen a nagyobb szereplők közül többen szórakoztató tartalmakat is adnak, amelyeknek alapesetben csekély a nyilvánosságot befolyásoló hatása. Különösen igaz ez, ha egy szélesebb portfólióval rendelkező médiavállalatról van szó, például egy lapkiadóról, amely éppúgy kiad politikai lapokat, mint hobbimagazinokat.  Magyarországon tovább nehezíti a tulajdonosi koncentráció mérését, hogy a nyilvánosság számára nem érhetőek el azok az adatbázisok, amelyek minden médiumra kiterjedően mutatnák egy-egy médiatermék közönségelérését (olvasottság, hallgatottság, nézettség, online látogatottság). Az elmúlt években tovább nehezítette a helyzetet, hogy az egyes médiumoknak eltérő a közösségi média stratégiája, különböző hatékonysággal tudják eljuttatni az üzeneteiket, így nehezen követhető, hogy egy-egy média milyen befolyást gyakorol a nyilvánosságra.

A fentiek ellenére árbevétel-adatok alapján tudunk becslést adni arra, hogy mennyire dominánsa a kormánypárti média a hír- és közéleti piacon. A teljes médiapiacból azokat a nagyobb cégeket vettük számításba, amelyek valamilyen módon jelen vannak a politikai tájékoztatás piacán és országosan ismert márkával rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy egyelőre csak a 2017-es árbevétel-adatok érhetők el, ezekkel számoltunk, de csak azokat a cégeket vettük figyelembe, amelyek még jelen voltak a piacon 2018 novemberében, a KESMA megalakulásakor.

A lapok közül a politikai napi- és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenes Lokál kiadóit vettük számításba. A rádiók közül az országos kereskedelmi rádiót (Retro), a de facto országos eléréssel rendelkező Rádió1 hálózatot és a három ismert politikai talk rádiót, a Klubrádiót, az Info Rádiót és a Karc FM-et (ez utóbbiak közül egyik sem országos elérésű). A televíziók közül az RTL Klub és a TV2 mellett a három politikai csatorna, az ATV, a Hír TV és az Echo TV adatait vettük figyelembe. Sem a rádiós, sem a televíziós szektor elemzésekor nem számoltunk a közmédia csatornáival, hiszen egyáltalán nem ismert, hogy a teljes MTVA-költségvetésben mekkora a rádiós és a televíziós műsorszolgáltatás súlya. Az online piac mérése a legnehezebb, mert százszámra érhetők el internetes hírforrások, ugyanakkor a hagyományos médiamárkáknak is megvannak az online felületeik.  Az egyszerűség kedvéért csak négy nagy elérésű, a politikai tájékoztatás piacán aktívan jelenlévő híroldalt vettük figyelembe (Index, Origo, 24.hu, 444.hu – a hvg.hu oldalt a HVG brand részeként a nyomtatott szegmenshez számoltuk).

Az alábbi összesítésben az látható, hogy a piac egészét tekintve mekkora a kormányközeli cégek részesedése 2017-es árbevétel adatok alapján.

A fenti táblázatban azokat a cégeket soroltuk a KESMA+kormánypárti kategóriába, amelyek vagy részei a KESMA-nak, vagy pedig ugyan kimaradtak abból, tulajdonosuk azonban vállaltan kormánypárti szereplő. Ilyen volt a KESMA alakulásakor még Andy Vajna kezében lévő Rádió1 és TV2, illetve a lappiacon a Bencsik András tulajdonában lévő Demokrata és Széles Gábor tulajdonolta Magyar Hírlap.

Ha a médiapiac hír- és közéleti szegmensét nézzük közmédia nélkül, azt láthatjuk, hogy árbevétel alapján számolva a KESMA részaránya közel 39 százalék, ha azonban a KESMA mellett az egyéb kormánypárti szereplőket is figyelembe vesszük, 64 százalékot kapunk. A két szám jelentős eltérésének oka elsősorban a TV2, hiszen árbevétel alapján messze ez a legnagyobb kormánypárti médiacég.

Ennél is extrémebb a helyzet, ha figyelembe vesszük a közmédiát, ami jól dokumentáltan a kormánypárti narratívát közvetíti.

A korábbi, médiaszektorok szerinti bontásban nem szerepel a közszolgálati média, hiszen sajnos egyáltalán nem derül ki az MTVA adataiból, hogy mennyit költenek rádiós vagy televíziós műsorszolgáltatásra. Ha a teljes médiaipar aggregát adatait nézzük, akkor azonban bátran figyelembe vehetjük a közmédia adatait is, ami természetesen az egész a hír- és közéleti szegmens méretét jelentősen megnöveli. Az MTVA költségvetése 2017-ben 94 milliárd forint volt, így ez alapján kiszámolva az arányokat még erősebb számokat kapunk.

Figyelembe véve a KESMA-t, a KESMA-ból kimaradó bizonyíthatóan kormánypárti médiacégeket és a közszolgálati médiát, a teljes Fidesz-közeli portfólió a hír- és közéleti szegmens 77,8 százalékát teszi ki.

1.ábra: A hír- és közéleti piac megoszlása a KESMA megalakulása után (2017-es árbevétel adatok alapján)

A számításnak van néhány korlátja, amit mindenképpen figyelembe kell venni az adatok értékelésekor. Mi a KESMA alapításakor meglévő portfóliójával számoltunk, de az már megváltozott az Echo TV megszűnésével, sőt, lehet, hogy további változások is lesznek. Fontos szempont, hogy a jelenleg csak a 2017 évi árbevétel-adatokkal tudtunk számolni, de nemsokára a 2018-as számok is elérhetőek lesznek, hiszen a cégek pénzügyi beszámolóit május végéig kell közzétenni. Ezek azonban aligha befolyásolják nagyságrendekkel a számításokat.

Fontosabb, hogy a fentieknél nagyobb a Fidesz-közeli média elérése, ha még két tényt figyelembe veszünk. Egyrészt az MTVA által szerkesztett hírblokk sok független rádióban elérhető: a rádiók pontos számáról ugyan már nem ad információt az MTVA, de az évekkel ezelőtt bevezetett gyakorlat most is működik, a központilag szerkesztett hírszolgáltatás rengeteg rádióhallgatót elér szerte az országban. Másrészt egyáltalán nem vettük figyelembe a helyi médiát, ami jellemzően önkormányzati tulajdonban van és az ország jelentős részében leplezetlenül követi a kormánypárt kommunikációját. Mindezeket figyelembe véve a mért 78 százaléknál is jelentősen nagyobb lenne a fideszes túlsúly a hír- és közéleti tartalmak piacán.

A részletes számítás a Mérték hamarosan megjelenő Lágy cenzúra jelentésében lesz olvasható.

6 hozzászólás “Mindent beborít a Fidesz-közeli média”

  1. […] Ellenszél. Figyelembe véve a KESMA-t, a KESMA-ból kimaradó bizonyíthatóan kormánypárti médiacégeket és a közszolgálati médiát, a teljes Fidesz-közeli portfólió a hír- és közéleti szegmens 77,8 százalékát teszi ki. (Forrás: mertek.eu) […]

  2. […] Selon Mérték, une ONG soutenue par l’Open Society Foundations de George Soros, les médias favorables au Fidesz réalisent 77,8% des recettes sur le marché des médias, dont 38,1% pour le service public, 24% pour le groupe médiatique  KESMA, et 15,7% pour d’autres médias pro-gouvernementaux. KESMA est l’abréviation de Közép-EurópaiSajtóés Média Alapítvány, ce qui se traduit par Fondation des médias et de la presse d’Europe centrale. Ce groupe médiatique a été créé à l’été 2018 pour être l’équivalent hongrois du conglomérat médiatique allemand Bertelsmann, qui détient le Groupe RTL, mais avec une ligne éditoriale plus conservatrice et chrétienne. Il contrôle plus de 500 médias d’information hongrois, dont des chaînes de télévision, des stations de radio, des journaux et des sites web. Ses propriétaires sont présentés comme étant proches du Fidesz. Le Groupe RTL, qui est hostile aux gouvernements de Viktor Orbán, avec une ligne clairement libérale de gauche, est le plus gros groupe de télévision en Hongrie, avec une part d’audience moyenne de 27,5% en 2019. […]