Jusztícia mérlegén a Médiatanács

A Médiatanács 2017-ben sok frekvenciapályázati eljárásban alaki érvénytelenségre hivatkozva zárt ki egyes pályázókat. A bíróság a pályázati eredményről szóló  ítéletében súlyos eljárási hibákat állapított meg. Nagy Krisztina és Timár János írása.

A médiahatóságnak nagy mozgástere van a rádiós frekvenciapályázati eljárásokban: szabadon dönt arról, hogy egy adott településen ír-e ki rádiós jogosultságra pályázatot, illetve hogy azt milyen feltételekkel írja ki, és abban is széles mérlegelési lehetősége van, hogy hogyan értékeli a pályázatokat. A pályázati felhívás feltételeinek vitatására, esetleges kifogásolására a törvény alapján nincs lehetőség. Bírósági döntéssel egyedül a pályázati eljárások jogszerűsége vizsgálható, azaz az, hogy az eljárás és a nyertest kijelölő döntés a jogszabályi feltételeknek megfelelt-e.

Az elmúlt évek gyakorlata alapján nem mondható, hogy a bíróságok döntései érdemben alakították a frekvenciák elosztását, a rádiós piac alakulását. Volt persze néhány kivétel, például az évekig húzódó Klubrádió budapesti frekvenciája, ahol a rádió végül a bírósági eljárás eredményeként kaphatta meg újra a jogosultságot. A 2017-es frekvenciapályázati eljárásokhoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálatok is hoztak hasonló eredményt.

A Mérték minden évben elemzést készít a Médiatanács  frekvenciapályáztatási gyakorlatról. Az aktuális elemzésből most a frekvenciapályáztatást érintő bírósági ügyek bemutatása alapján vizsgáljuk a Médiatanács működési mechanizmusát, a frekvencia kiosztást jellemző eljárási gyakorlatát.

Szűk keresztmetszet: formai követelmények

2017-ben nagy arányban, a pályázati eljárások 40 százalékában indult bírósági felülvizsgálat a Médiatanács frekvenciapályázati döntései ellen, jellemzően alaki hiba miatt kizárt pályázatok ügyében. Az eljárások zöme még folyamatban van, és mivel érdemben nem változott a pályázati eljárás rendje, és a korábban sokat kritizált, bonyolult, önellentmondásokkal terhelt pályázati felhívások egyszerűsítése, áttekinthetőbbé tétele elmaradt, csak a jogerős döntések ismeretében lehet majd eldönteni, hogy az érvénytelennek nyilvánított pályázatok a pályázatírás nehézségei, avagy a Médiatanács diszkriminatív döntési mechanizmusa miatt kerültek nehéz helyzetbe.

A Médiatanács eddigi gyakorlatára visszatekintve mindkettőre találunk példát. A hatóság döntéseit felülvizsgáló bírósági eljárások körében születtek olyan bírósági határozatok, amelyek megállapították, hogy a pályázati felhívások szövege önellentmondó elemeket tartalmaz, és előfordul a követelmények következetlen rögzítése is, ami nyilvánvalóan nehezíti a megfelelő pályázatok elkészítését. Súlyosabb probléma emellett, amikor a médiahatóság bizonyíthatóan diszkriminatív módon  alkalmazta a formai követelményeket, egyes pályázati eljárásokban figyelmen kívül hagyott olyan formai követelményeket, amelyeket – ugyanazon időszakban – más eljárásokban érvénytelenségi okként kezelt.

A 2017-ben futó 25 pályázati eljárás során 17 eljárásban (az eljárások több mint kétharmadában) állapított meg a Médiatanács érvénytelenségi okot. Az érvénytelenséggel érintett eljárásokban összesen 47 pályázati ajánlat indult, amelyből 23 (azaz minden második) minősült a Médiatanács szerint érvénytelennek. Ezek zöme alaki hiba volt, tartalmi hibát négy esetben állapított meg a Médiatanács. Bírósági felülvizsgálatra 10 pályázati eljárás során került sor. Egy formai hiba miatt indult bírósági eljárás lezárult, itt a bíróság első fokon elutasította a pályázó keresetét, ami után a Médiatanács folytatta a pályázati eljárást. Jelenleg hét pályázat sorsa bizonytalan, a kizárások miatt vitatott médiatanácsi döntések ügyében 2018-ban születhet jogerős bírósági döntés.

Ezekben az ügyekben első fokon a bíróság jóváhagyta a Médiatanács döntéseit, amelyekkel alaki hiba miatt kizárt egyes pályázókat. A bírósági döntések ellen a pályázók felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához. A Médiatanács sajátos gyakorlatát – és ellentmondásos kommunikációját – mutatja, hogy az első fokú, később felülvizsgálati kérelemmel érintett döntések megszületését követően folytatta az eljárásokat (erről szóló határozatok például ittittés itt), és ezeket csak a Kúria előtt zajló felülvizsgálati eljárásban hozott bírósági döntések akasztották meg. A Kúria ugyanis felfüggesztette  a Médiatanács pályázati eljárásban hozott, vitatott döntéseinek végrehajtását.

Sok sebből vérzik…

2017-ben két olyan pályázat volt, ahol a pályázó a médiahatóság pályázati eredményről szóló határozatát kifogásolta, a többi bírósági felülvizsgálati kérelem a pályázót kizáró határozat miatt indult. Az érdemi eredményt vitató, a békéscsabai frekvenciát érintő bírósági eljárás megindulását követően a Médiatanács saját hatáskörben, módosította az eredményről szóló korábbi döntését. Alaki hiba miatt kizárta a korábban nyertessé nyilvánított pályázó a Rádió1 hálózatot működtető Radio Plus Kft pályázatát és a versenyben így egyedül maradt – a frekvenciát korábban is használó – Interax Kft. pályázatát nyilvánította nyertesnek.

A másik esetben, a Velence Meleg-hegy 90,4 MHz frekvencia pályáztatásához kapcsolódó bírósági eljárásban a bíróság hatályon kívül helyezte a Médiatanács érdemi döntését, mert úgy ítélte meg, hogy a Médiatanács a pályáztatás során súlyos eljárási hibákat vétett. Súlyos eljárási hibának minősítette a bíróság azt, hogy a Médiatanács megtagadta, hogy a pályázati eljárás során a pályázó bizonyos iratokat megismerhessen. A határozatból kiderül, hogy a Médiatanács megtagadta, hogy a pályázaton a nyertestől egy ponttal lemaradó vesztes pályázó megismerhesse a nyertes pályázat egyes elemeit, köztük a pályázatok közötti sorrend alakulásában is jelentős szerepet játszó műsortervet. A kért dokumentumokba a pályázó csak a bírósági felülvizsgálat eredményeként kapott betekintést. A bíróság az iratbetekintési jog alaptalan és indokolatlan megtagadását súlyos eljárási jogsértésnek minősítette, és megállapította, hogy az iratbetekintési jog megtagadása hátrányosan befolyásolta a pályázó nyilatkozattételi, védekezési, indítványozási jogát.

Eljárási hibaként értékelte még a bíróság, hogy a Médiatanács nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően indokolta meg a döntését. Többek között hiányzott a Médiatanács döntéséből annak megindokolása, hogy miért értelmezte a nyertes pályázat esetében kiterjesztő módon a médiatörvény és a pályázati kiírás rendelkezéseit, valamint hiányos volt a médiahatóság indokolása a műsortervek és a szubjektív értékelés körében is. A bíróság megítélése szerint „Nem tekinthető elfogadható indokolásnak, hogy ‘alperes így gondolja helyesnek””. A bíróság ezen túl megállapította az egyenlő bánásmód sérelmét, amelyet a hatóság azzal valósított meg, hogy eljárásában „kimutathatóan indokolatlan megkülönböztetést” alkalmazott.

A médiahatóság nyilvánosságra hozott határozatai között nem találtunk olyan döntést, amely a pályázat folytatásáról, és a nyertes kihirdetésére szólt volna, ahogy arról sem, hogy a médiahatóság a Kúriához fordult volna a döntés felülvizsgálatát kérve. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a Médiatanács több hónapja nem tesz semmit a jogerős bírósági döntés végrehajtása érdekében.

Titkolózás

A médiahatóság jogállami működésének fontos garanciája a bírósági felülvizsgálat és a Médiatanács működését értékelő bírósági döntések megismerésének lehetősége. Ugyanakkor a médiahatóság láthatóan nem kívánja tevékenységének bírósági felülvizsgálatát a kirakatba tenni, nem biztosítja megfelelően e garancia érvényesülését. A korábbi médiahatóság (Országos Rádió és Televízió Testület, ORTT) működése is számos kritikával volt illethető, de az ORTT-re a bírósági felülvizsgálat átláthatósága tekintetében nem lehetett panasz, a honlapján olvashatóak voltak azok a bírósági döntések, amelyek a médiahatóság határozatainak bírósági felülvizsgálata során születtek. (Ez a gyakorlat amúgy általánosnak mondható, például a Versenyhivatal működését érintő bírósági döntések is elérhetőek a GVH honlapján.) A Médiatanács szakított ezzel a gyakorlattal, és működésének számos dokumentumát igyekszik hozzáférhetetlenné tenni. Ma már nem hozzáférhetőek például a médiahatóság tevékenységét értékelő bírósági döntések sem. A honlapján, ha meg is található egy-egy bírósági döntés, pusztán annak első oldala jelenik meg, amiből semmi nem derül ki a Médiatanács tevékenységének bírósági értékeléséről, csak a bíróság döntésének eredménye olvasható.

Súlyosabb probléma, hogy a Médiatanács közérdekű adatigénylésre sem hajlandó betekintést biztosítani. A frekvenciapályáztatási gyakorlatról szóló elemzés előkészítéséhez is nyújtottunk be közérdekű adatigényt, kérve a pályázatokhoz kapcsolódó bírósági döntések kiadását, de a Médiatanács nem is válaszolt kérésünkre.

A törvény a médiahatóság számára széles mérlegelést biztosító rendelkezései a bírósági kontroll megfelelő nyilvánossága, átláthatósága nélkül komoly kockázatot jelentenek, önkényes, diszkriminatív pályáztatást eredményezhetnek. A 2017-ben a frekvenciapályázatokkal kapcsolatban született bírósági felülvizsgálatok mérlege: a pályázatok formai követelmények útvesztőiben eltévedő pályázók nagy eséllyel kihullanak az eljárásokból, ugyanakkor, ha a bíróság a médiahatóság nyertességről szóló döntéseit alaposabban vizsgálja, a Médiatanács pályáztatási gyakorlatának súlyos jogsértéseire derül fény.

A Médiatanács frekvenciapályáztatási eljárásainak teljes elemzése a közeljövőben jelenik meg a Mérték idei Soft Censorship jelentésének részeként.

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás