Manipulatív technika: „kontrasztolás”

A Szúrópróbában megvizsgált december 28-i állami hírműsorok manipulatív technikaként a kontraszthatásra építettek: előbb külföldi konfliktusos eseményekről (bűnügyekről) tudósítottak, majd pozitív hazai hírekről tájékoztattak. A műsorra tűzött anyagok azt ábrázolták, hogy a határokon kívül – nem utolsó sorban a migráció eredményeként – félelem és rettegés tapasztalható, Magyarország viszont fejlődik, a kormánynak hála nyugalom és biztonság van, és ez maradjon is így. Előző blogunkban a fenyegetettségről szóló műsorelemeket emeltük ki, ezúttal jöjjenek a híradók pozitív hazai hírei.

Jó hírek a jövőről – még egyszer

Emelkedik a gyed és a diplomás gyed összege – erről számolt be az állami hírműsor egy összeállításban. Részletezték, infografikán is ábrázolva, hogy mennyivel kapnak több juttatást a következő évtől a gyermeket vállalók, hírt adtak arról, hogy a diplomás gyed időtartamát két évre emelték, hogy az édesanyák diákhitel-tartozását a gyermekek számától függően csökkentik.  Az anyagban közzétettek egy bejátszást egy békéscsabai családnál tett látogatásról, ahol a tavasszal diplomázott anyuka elmondta, milyen nagy segítséget jelentett neki, hogy idén is gyedet kapott. A narrátor kiemelte, 2018-ban az anyuka még többet fog kapni. Az EMMI államtitkára elmondta, új segítséget hoz a családoknak az új év, akár másfél millió forinttal is több támogatást ad a kormány a gyermeket vállalóknak. A tudósítás szövege alatt vágóképként fiatal szülőket és gyerekeket láthattunk séta közben, a játszótéren, banki ügyintézéskor.

Az állami híradó rendszeres nézőinek ismerős lehetett a szöveg és a kép is. Előző nap ugyanis egy nagyon hasonló összeállítást tettek közzé arról, hogy a „családok évében” milyen juttatásokat kapnak az érintettek. Így elmondták, hogy nő a családi adókedvezmény, emelkedik a gyed és a diplomás gyed összege, hogy a diákhitel tartozást el is engedhetik a gyerekek számától függően, hogy tovább bővül a bölcsődefejlesztési program. A tudósítás felépítése is tökéletesen megegyezett a másnapival: előbb egy bejátszás egy – ezúttal zalaegerszegi – családnál, s a narráció is csaknem azonos. („A karácsonyra kapott játékaival játszik Levente és Sára. Édesanyjuk azt mondta, idén bőven került ajándék a fa alá…”) A másnapi, részletesen vizsgált hírműsor összeállítása így kezdődött: „Karácsonyi ajándékaival játszik Roni. Édesanyja még csak májusban diplomázott, ezért azt mondja, nagy segítséget jelent neki, hogy már idén is nagyobb összegű gyermekgondozási díjat, vagyis gyedet kapott…” A két anyagban – a családlátogatási felvételeken kívül – jórészt ugyanazokat a képsorokat használták fel a szöveg lefedésére.

A felvételek többszöri hasznosítása vágóképként bevett gyakorlat, de az azonos képek egymás után követő napon történő bemutatása nem lehet egyszerű takarékosság: vagy szakmai hiba, vagy többletjelentést hordoz. Úgy véljük, ebben az esetben ez utóbbiról van szó: a családtámogatási intézkedések ismertetésének két egymást követő napon történt ismétlése, ugyanolyan kompozícióban, ugyanazoknak a képsoroknak a felhasználásával nem más, mint manipulatív szándékú sulykolás, amely a kormány népszerűsítését célozza.

Kétely nélkül

Már most látszik a jövőre csökkenő hal-áfa hatása – vezette be az újabb jóhírt a műsorvezető.  A két és fél perces összeállításban arról beszéltek, hogy olcsóbb lesz a hal ára az áfacsökkenés eredményeképpen. Az árcsökkenés mértékéről annyit közöltek, hogy az „akár” 17 % is lehet.  Hogy ez az összeg miként jött ki, van-e reális alapja, azt a nézők nem tudhatták meg. Az tény, hogy a hal adóját a 2018-as költségvetési törvényben 27%-ról 5%-ra csökkentették, de a tényleges árat nem csak a matematika határozza meg. A sertéshús és a baromfihús árának a csökkentését is prognosztizálták 2016-17-ben az áfacsökkentés következményeként, ezekről az állami hírműsorok is színes riportokat közöltek, de az árak visszatértek az áfacsökkenés előtti mértékre. Ilyen tapasztalatok ismeretében a hírben – sokoldalú tájékoztatás esetén – legalább utalni kellett volna arra, hogy az árcsökkenés nem biztos, az több tényezőtől is függ. De a kincstári optimizmus felülírta a hitelességre törekvés szándékát.

A kétely nélküli félretájékoztatás példáját láttuk a 18 órakor kezdődött műsor két rövid hírében is. Az egyikben a Magyar Idők nyomán arról számoltak be, hogy tovább csökken a műtétre váró betegek száma jövőre, mert a kormány 5 milliárd forint többlettámogatást biztosít arra, hogy rövidüljenek a várólisták, és jogszabály is készül ennek érdekében. A lapra hivatkozva azt is közölték, hogy az OECD országok közül Magyarországon az egyik legrövidebb a várakozási idő.

A hír ennyi volt, egy újabb dicsőségjelentés. A benne megfogalmazott állítás azonban nem egészen fedi a valóságot. Az OECD novemberben megjelent Health and Glance 2017 című jelentése és az OECD statisztikák szerint az átlagos várakozási idő ugyan valóban az OECD átlag alatt van, ám az egyes műtéttípusoknál nagy a szórás. Ráadásul a várólista hossza önmagában nem sokat jelent, legalábbis a hazai egészségügy helyzetéről nem nyújt átfogó képet. A jelentés ugyanis meglehetősen szomorú képet fest a  magyar lakosság állapotáról, dokumentálva azt, hogy milyen magas a betegségben elhunyt magyarok halálozási rátája. Ez nem dicsekvésre okot adó körülmény, így ezzel a hírműsorban nem is foglalkoztak.

A műsorvezető ismertette Rétvári Bence államtitkár jóhírét a kormány felsőoktatásban elért eredményéről: a kormányzati támogatásoknak és a béremelésnek is köszönhetően egyre többen szereznek diplomát. Tavaly például már 68 ezren végeztek felsőfokú képzésen, szemben a 7 évvel ezelőtti 66 ezres létszámmal. Ezt a közlést is kétség és kritika nélkül tolmácsolta az állami televízió. Az nem tűnt fel a híradósoknak, hogy évek óta csökken a felsőoktatásban tanulók létszáma, így legalábbis bemutatásra lenne érdemes, hogy miként diplomázhatnak többen, ha kevesebb a felsőoktatásban a hallgató.

A KSH és az Oktatási Hivatal statisztikáiból némi utánajárással kiderülhetett volna, hogy az államtitkár által említett szám tartalmazza a bolognai rendszer következtében különválasztott alap- és mesterképzésen megszerezhető diplomát, azaz a kétosztatú képzést kétszer veszi figyelembe. És így az eredmény jelzi ugyan a diplomák számát, de távol van a diplomát szerzettek létszámától.

A műsorok ez alkalommal sem tájékoztatni akartak, hanem a kormány kommunikációs csatornájaként funkcionálva propagandát közvetítettek. Manipulatív hírsorrend, a kormánypártokat a középpontba állító információ átadás, egyoldalú tájékoztatás. Befolyásolás, sulykolás, a tények elhallgatása, önkényes vágás. A mai magyar közszolgálati jogállású televíziót ezekkel a hiányos mondatokkal lehet jellemezni. Mert az állami televízióból a közszolgálatiság hiányzik.  A választási kampány elkezdődött, az állami televízió a legkisebb ügyben a legrövidebb hír erejéig sem tud nem a kormányérdekeket kiszolgálva működni.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.