Öt magyar civil szervezet szakértői anyagban összegezte, mit kell tudni az illiberális magyar államról. Az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemező Műhely és a TASZ készítette leírás a hatalomgyakorlás új módjának hét jellemző aspektusát mutatja be.
Magyarországon 2014-től pedig a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk. A magyar állam az Európai Unió része, miközben deklarált alapértékeivel összeegyeztethetetlen módon cselekszik, ennek néhány aspektusát mutatja be a jelentés. Az összefoglaló által kiemelten vizsgált területek:
- tisztességtelen választások
- foglyul ejtett média
- állami gyűlöletkampányok
- az eltérő vélemények és képviselőik kirekesztése
- az állami erőszakmonopólium privatizálása
- a közös európai normák semmibe vétele
- rendszerszerű korrupció
Számunkra természetesen kiemelt fontosságú, hogy a médiában mi történik; az itt zajló folyamatok egyértelműen okot adnak az aggodalomra.
Az elmúlt években minden eddiginél nagyobb tulajdonosi koncentráció alakult ki a magyar médiában, a külföldi szakmai befektetők kivonulásával egyre több médiavállalat került kormányközeli szereplők tulajdonába. A médiapiac újraosztásával a Fidesz úgy alakította át a médiarendszert, hogy a tőle teljes mértékben függő és az egymással összehangoltan együttműködő szereplők a politikai üzeneteket, a propagandát minden korábbinál hatékonyabban terjesztik. Egyúttal minden korábbinál kevesebb mozgástere maradt a független, kritikus médiának.
A kormány médiahátországa meggyengült, miután 2015-ben a miniszterelnök összeveszett régi barátjával és a gazdasági ügyek irányítójával, Simicska Lajossal. A kommunikációs tér uralásához szükségessé vált nagy elérésű médiumok megszerzése, amit a kormánypárt elsősorban már jól bejáratott, külföldi tulajdonban lévő médiumok felvásárlásával ért el.
A legnagyobb média portfólióval ma már Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja rendelkezik: övé a Médiaworks lapkiadó 13 megyei napilappal, országos napilapokkal és magazinokkal. Emellett a tulajdonában van egy hírtelevízió (Echo Tv), egy hírrádió (Karc FM) és már a vidéki rádiós piacon is terjeszkedésbe kezdett. Hozzá hasonlóan jelentős szereplő Andy Vajna kormánybiztos, aki megszerezte az egyik országos kereskedelmi televíziót (TV2) a cégcsoportba tartozó 10 kisebb csatornával együtt. Emellett a médiahatóság döntései segítik egy országos rádiós hálózat kiépítésében (Rádió1), és megszerzett két regionális napilapot, valamint egy bulvárlapot is.
Emellett más kormányközeli szereplők is beléptek a médiapiacra. Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója ingyenes napilapja a budapesti tömegközlekedési csomópontokra vonatkozó terjesztési lehetőség megszerzésével kiszorította a korábbi média-oligarcha Simicska Lajos lapját a piacról, és emellett hírportált is működtet. A korábban a Deutsche Telekom magyar leányvállalata által üzemeltetett piacvezető hírportál (origo.hu) ma már a jegybank-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a tulajdonában áll. Az egykor nagy presztízsű gazdasági hetilap, a Figyelő tulajdonosa ma már Schmidt Mária, számos állami projekt vezetője.
A kormányközeli portfólió bővülése mellett eltűntek korábban jól ismert médiamárkák, amelyek meghatározóak voltak a nyilvánosság formálásában. Megszűnt a Metropol ingyenes napilap, illetve a Class FM országos kereskedelmi rádió, mindkettő Simicska Lajos érdekkörébe tartozott. 2016 emblematikus eseménye a legnagyobb politikai napilap, a Népszabadság bezárása volt. A bezárás körülményei, illetve a bezárást követően a kiadó, a Mediaworks gyors tulajdonosváltása nyilvánvalóvá tették az ügy politikai motiváltságát.
Az új oligarchák terjeszkedését segíti az állami reklámköltés torz elosztása, az állami, illetve oligarcha-tulajdonban lévő bankok hitelei, a médiahatóság gyakorlata a rádiós pályázatok elbírálásában és a médiapiaci fúziók értékelésében. A médiahatóság továbbra is kizárólag a Fidesz delegáltjaiból áll.
A teljes összefoglaló magyar nyelven itt olvasható.
A teljes összefoglaló angol nyelven itt olvasható.