Mérték Médiaombudsman – A BKK meghekkelésének sajtóvisszhangja

A BKK új online jegyértékesítési rendszert üzemelt be 2017. július 13-án. A rendszer hibáit, biztonsági réseit szinte órák alatt megtalálták a felhasználók. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az online média segítette-e a téma megértését, a széleskörű tájékozódást és az olvasók, nézők megalapozott véleményformálását. Az elemzés a havonta jelentkező Mérték Médiaombudsman sorozat második része.

A Mérték Médiaelemző Műhely a Google Digital News Initiative Innovation Fund támogatásával egy olyan online médiakörnyezet kialakítására törekszik, amely a kritikus gondolkodást és az objektivitás iránti igényt mind a médiafogyasztók, mind az újságírók oldalán erősíti. A projekt egyik része egy olyan, médiaombudsman-szerű felület kialakítása, amely kritikus elemzéseket közöl egyes eseményeknek az online médiában való feldolgozásáról, az eseményhez kapcsolódó cikkekről, szerkesztőségi tartalmakról. Az egyes elemzések egy aktuális téma online médiában való megjelenését vizsgálják. A cél nem egy konkrét médium vagy újságíró tevékenységének értékelése, hanem széles körben tárgyalt események feldolgozásának lehető legteljesebb körű elemzése.

A BKK új online jegyértékesítési rendszert üzemelt be 2017. július 13-án. A rendszer hibáit, biztonsági réseit szinte órák alatt megtalálták a felhasználók. A problémákat jelezték a cégnek, amely feljelentéssel reagált. Elemzésünk e hír feldolgozását vizsgálja a 24.hu, a 444.hu, a 888.hu, az alfahir.hu, az atlatszo.hu, a hvg.hu, az index.hu, az mno.hu és az origo.hu portálokon.

Az elemzést Katus Eszter, a Szabad Pécs és a Magyar Narancs újságírója készítette.

Tech hírből politika

A vizsgált 123 cikk alapján elmondható, hogy bár a nyolcból hat hírportál (index.hu, 24.hu, 444.hu, hvg.hu, mno.hu, alfahir.hu) gyors és informatív volt, jelentős önálló újságírói munkát a téma feldolgozása során nem igazán végeztek. Többnyire az új információval elsőként kijövő médium anyagát vették át a többiek, gyakran szó szerint – igaz, az esetek jelentős részében korrekt hivatkozással. A portálok nemcsak egymástól, de más médiumoktól is vettek át információkat: a kormánykritikus médiumok hivatkoztak az RTL Klubra, az Inforádióra, valamint az M1-re. Utóbbiakra főként akkor került sor, amikor a BKK, a T-Systems vagy a főváros álláspontját szerették volna ismertetni. Az illetékesek ugyanis nem válaszoltak az ellenzékinek titulált lapok kérdéseire, csupán a közmédiában és közleményeken keresztül kommunikáltak.

Ennek ellenére (vagy épp emiatt) az alapinformációkon túl ugyan mindegyik portál tudott hozni új fejleményt, szálat az ügybe, ezek főként az olvasók segítségével, vagy a közösségi médián keresztül jutottak el hozzájuk. A portálok így az ügyben közvetlenül nem érintett szereplőket vontak be, például a BKK volt vezérét, Vitézy Dávidot, Dragomán György írót, vagy épp a Prezi alapítóját, akik mind nyilvánosan szólaltak meg, főképp a Facebookon. Néhány portál további forrásokat is talált: az index.hu újságírója például elvégzett egy tesztet a BKK webshopján egy webfejlesztő portál segítségével, hogy bizonyítsa a rendszer hiányosságait, az index.hu, a 24.hu és az mno.hu személyesen vett részt a sajtótájékoztatón, a 24.hu megszólaltatott egy ügyvédet arról, bűncselekményt követett-e el a hekker diák. A portálok azonban összességében többnyire egymástól vették át a híreket: a saját információ és az átvett anyagok aránya a 123 cikkből 41-82. Azok valóságtartalmát látszólag nem ellenőrizték, sajtóközleményekből és Facebook bejegyzésekből tájékozódtak.

A nem kormányközeli médiumok arányaiban kevés információt vettek át az MTI-től, ennek azonban az is lehetett az oka, hogy maga az MTI is kevés hírt adott ki. Erre az index.hu utalt egyik véleményközlő írásában. Ezzel szemben a 888.hu és az origo.hu nemcsak lassú volt, de a cikkeik tartalmát szinte egy az egyben az MTI közleményekből emelték át. Aki ezekből a médiumokból tájékozódott ezekben a napokban, az szinte alig értesülhetett az ügy – jegyvásárlókat is érintő – részleteiről, csupán egy-két mondatos utalásokat kaphatott arra, hogy miért is volt szükség egyáltalán az idézett közlemények kiadására az illetékesek részéről.

Bár az alaphír, nevezetesen, hogy elindult a BKK online jegyvásárlási rendszere, és abban hibák vannak, önmagában biztonságtechnikai jellegű lett volna, azzal, hogy a sajtó beszámolt róla, valamint azzal, ahogy a BKK és a T-Systems az eseményekre reagált (hallgatás, tagadó, hárító közlemények, feljelentés), és ez szintén sajtóvisszhangot kapott, az ügy társadalmi, politikai színezetűvé vált.

Híradások helyett az események mozgatói

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az alapvető történéseken túl – a jegyrendszerben hibák vannak, a diákot feljelentik és letartóztatják – szinte a sajtóhírek generáltak minden további eseményt. A fenti cselekmények nyilvánosságra hozása ugyanis különböző reakciókat indított el: a facebookozók haragját és értékelési hullámát, a pártok reagálási kényszerét (vagy épp helyzetkihasználását), a BKK oldalának támadását, az illetékesek elleni feljelentéseket stb. Az online portálok tehát nemcsak passzív megfigyelőként voltak jelen a történetben, de alakították is a történéseket, amelyekre aztán újra reagáltak. Emellett gyakran véleményt is közöltek: a kormánykritikus médiumok (index.hu, 24.hu, 444.hu, hvg.hu, mno.hu, alfahir.hu) a kormány és a hozzá köthető állami szervek (BKK, rendőrség) működésképtelenségét, alkalmatlanságát és arroganciáját vetítették rá az eseményekre. A kormányközeli médiumok (origo.hu, 888.hu) pedig az ellenzéki sajtó és „az etikus hekkerek” alaptalan, sőt, akár törvénytelen támadásának állították be a történteket és az azokról szóló beszámolókat.

A történetek valódi főszereplői, a BKK, a T-Systems és a főváros szinte alig jelentek meg a kormánykritikus médiumok cikkeiben. Ennek oka, hogy a feltett kérdésekre a cégek nem reagáltak, csupán közleményeken és a közmédián, illetve az MTI-n keresztül hangsúlyozták véleményüket, amikor már túl nagy visszhangot kapott valamelyik esemény. Ezeket a nem kormánypárti portálok idézték is, a kormányközeli médiumok viszont csak az utolsó bocsánatkérést követően említették meg az online felület hibáit és a diák előállítását.

A nyolc portál kilenc nap alatt hét véleményközlő cikket hozott le. Az index.hu, a hvg.hu és az mno.hu kettőt-kettőt, míg a 24.hu egyet. A hétből hat véleménycikknél szerepelt a szerző neve, kivételt a hvg.hu egyik anyaga képez. Bár a többi portál hivatalosan nem adott ki publicisztikát az ügyben, a cikkek műfajai rendre összecsúsztak, és olyan kifejezések is szerepeltek az alapvetően tudósító, tényközlő anyagokban, amelyek csak publicisztikában lennének megengedhetők (pl. a BKK „sértődötten válaszol”, a BKK „amatőr”, „szánalmas”, „abszurd”, „nevetséges”, az eljárás „felháborító” stb.). A legtöbb anyagban tetten érhető a szerzők/a portál véleménye a kormánykritikus és a kormányközeli oldalon is. Az index.hu, a hvg.hu, az mno.hu, a 24.hu, a 444.hu és az alfahir.hu egyértelműen amellett foglalt állást, hogy a BKK online jegyrendszere instabil, a hibákra rámutató, de segíteni szándékozó embereket jutalom helyett megbüntetik, a diák feljelentése és előállítása botrányos volt, a BKK és a T-Systems bocsánatkérése pedig hamis. A jó oldalon az „etikus hekkerek” álltak, a rossz oldalon pedig a BKK (és a T-Systems), a mögötte álló hatalom (azaz a Fidesz-kormány), a hatóságok, valamint a közmédia. A sajtóorgánumok kezdetben csak hibákról és hiányosságokról beszéltek, az időintervallum végére viszont már botrányról.

A másik oldalon álló origo.hu és 888.hu az első napokban az elhallgatás taktikáját választotta, csak akkor írtak az eseményekről, amikor már muszáj volt. Bár mindkét portál tartózkodott a véleményközléstől, az anyagaikban csak azok a tények és elhangzott kijelentések szerepeltek, amelyek azt támasztották alá, hogy a BKK rendszerében csak kisebb hibák voltak, és hamar helyreállt a rend. Gyakran tetten érhető cikkeiben a kormány kommunikációs stratégiája: “támadás ért” egy jó kezdeményezést, a sajtó csak a rossz dolgokat írja meg, amiről nem beszélünk, az nincs. Arról, hogy egy fiút elvittek a rendőrök, vagy, hogy rések vannak az online rendszer védelmén, csak a vizsgált időszak utolsó napján számoltak be. Egyetlen cikkben sem tüntettek fel forrásokat az MTI-n kívül, hat origós cikknek az MTI volt a szerzője, egynek az origo.hu. A 888.hu mindössze két cikket közölt, ezeknek ugyan volt nevesített szerzője, de az alapinformációkat itt is az MTI adta.

A történtekről szintézist még az sem igazán kaphatott, aki az összes portál összes hírét elolvasta, hiszen a különböző vélemények, nézetek egymás mellett párhuzamosan jelentek meg. Az olvasó viszont gyakran nem lehetett tisztában azzal, hogy tényközlő vagy véleménycikket olvas. Jellemző azonban, hogy a portálok direktben szinte egyáltalán nem politizáltak: a politikai pártok akcióiról, közleményeiről mindössze az index.hu (egy alkalom), a 24.hu (egy alkalom), az mno.hu (két alkalom), a 888.hu (egy alkalom) és az alfahir.hu (egy alkalom) számolt be. Több terepet kapnak viszont az olvasók, a közösségi oldalak felhasználói, és a különböző, többnyire névtelen szakértők – igaz, csak a nem kormánypárti médiumok cikkeiben.

teljes elemzés elérhető a Mérték honlapján.

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás