Gyorsabban, magasabbra, drágábban

Az MTVA súlyos milliárdokat költ sportjogokra: miközben ezek az adófizetői milliárdok  túlárazva kerülnek a  jogok tulajdonosaihoz, mesterségesen növelve a közmédia nézettségét, közben ez a gyakorlat jogtalan versenyelőnyt teremtve egyértelműen ellehetetlenítheti a sportcsatornák működő piacát, valamint közvetve negatívan érinti az egész televíziós piacot. Urbán Ágnes írása.

Az M4 Sport elindulása, 2015 júliusa óta sokkal több sportesemény látható a közszolgálati televízióban, mint bármikor korábban. Sajnos nincs és soha nem is volt társadalmi párbeszéd arról, hogy szükség van-e az állam által üzemeltett sportcsatornára ezen az egyébként telített piacon, és vajon a magyar sportnak vagy a közszolgálati televíziónak használ-e, hogy több hazai sportesemény kerül képernyőre, mint korábban. Szintén felvethető, hogy vajon szükséges-e egy tematikus sportcsatorna működtetése vagy a közszolgálati média más csatornáin is be lehetne mutatni a legfontosabb sporteseményeket. Ezek mind izgalmas kérdések, amiről egyszer érdemes lenne komolyan ütköztetni a véleményeket, de ez a blog nem erről szól.

Számunkra a fő kérdés az, hogy mi, adófizető állampolgárok, akik több más mellett a közszolgálati médiát és ezen belül az M4 Sportot is finanszírozzuk, vajon tisztában vagyunk-e ennek költségeivel: vagyis tudjuk-e, hogy mennyibe kerül egy-egy esemény közvetítése, illetve mennyibe kerül ez nekünk összesen? Sajnos egyre kevésbé meglepetés, de a kérdésre nem tudunk igennel válaszolni, ugyanis nálunk a közszolgálati média finanszírozása teljesen átláthatatlan.

A meglévő információk közül a legtöbbet az MTVA oldalán található szerződéslistából nyerhetjük ki. A legfrissebb táblázat a 2017. júniusig kötött szerződéseket tartalmazza (az MTVA Általános közzétételi lista alján, a 3.3. részben (Költségvetések, beszámolók) van egy III. pont (Szerződések), itt jelennek meg az adatok). Már ezt a szerződéslistát sem könnyű megtalálni, de ennél nagyobb probléma, hogy ömlesztve tartalmazza a szerződéseket, a sportjogoktól a filmjogokon és a műsorgyártási megállapodásokon át a mindenféle dologi kiadásokig.

A jelenleg 95 oldalas táblázat láthatóan szkennelt dokumentum, hogy számítógéppel ne legyen kereshető. Így tehát nincs könnyű dolga annak, aki valamilyen konkrét szerződést vagy szerződő partnert keres. Mégis időt és energiát nem kímélve, sok munkaórás ráfordítással kigyűjtöttük egy Excel táblázatba azokat a tételeket, amelyek sportműsorok költségeivel kapcsolatosak, áttekinthetőbbé téve, hogy mennyibe is kerül az adófizetőknek az M4 Sport. A legtöbb esetben szerződés tárgyából nem derül ki, hogy pontosan milyen sporteseményről van szó, időnként azonban jól azonosítható a konkrét esemény. Az nem világos, hogy ez tudatos döntés eredménye vagy pedig az adatbevivő személyétől és alaposságától is függ.

A szerződési lista megvizsgálása után első látásra nyilvánvaló, hogy az M4 indulása nagyon komoly költségnövekedést okozott a közszolgálati televíziónak, illetve közvetve az adófizető állampolgároknak: egyrészt voltak jelentős dologi költségek (ld. az Excel táblázat 100-102 soraiban a félmilliárdot meghaladó technikai beruházásokat), de az igazi költségnövekedést a csatorna folyamatos működtetése jelenti. Röviden összefoglalva itt a sporteseményekkel kapcsolatos jogok megvásárlásáról és sportműsorok elkészítésével kapcsolatos költségekről van szó. Fontos látni, hogy minél inkább a versenytől elrugaszkodott összegeket képes kifizetni az MTVA (amely egyébként a jelenlegi szabályok szerint még csak nem is minősül közszolgálati műsorszolgáltatónak) a különböző sportjogokért annál inkább kiszorítja a piaci szereplőket, és teszi mindezt a mi adófizetői pénzünkből. Nagy tévedés tehát azt gondolni, hogy csak azért, mert közvetlenül nem fizetünk a műsorterjesztőnek (pl. kábel vagy műhold) a drágább csomagért, amely tartalmazza a sportcsatornákat, akkor ingyen kapjuk a közszolgálati sportcsatornát: épp ellenkezőleg, fizetünk érte, sőt mivel sok esetben láthatóan a versenyárnál magasabb összegért kelnek el a jogok, többet is fizetünk érte az indokoltnál, függetlenül attól, hogy egyébként akarjuk-e nézni, vagy sem. Vagyis a szolgáltatás igénybevevői helyett az adófizetők széles köre finanszírozza a televíziós sportműsorokat.

De mielőtt belemennénk a következtetésekbe, vizsgáljuk meg a részleteket: a listában a kiemelkedő értékű jogok a legizgalmasabbak. Ilyenek például:

  • 2016-21: magyar bajnoki labdarúgó mérkőzések: 19 milliárd forint (189. sor az Excel táblában)
  • 2017-2019: Forma-1 közvetítési jogok: 4,9 milliárd forint (187. sor)
  • 2015-18: UEFA Labdarúgó Bajnokok Ligája: 4,3 milliárd forint (94. sor)

Mindhárom eset önmagában is érdekes. Az MLSZ-től öt évre 19 milliárd forintért megvásárolt magyar bajnoki labdarúgó mérkőzés ára teljesen extrém: ez évente 3 795 500 000 forint + Áfa, és minden évben az inflációval emelkedik. Ha az összeget összehasonlítjuk a más sporteseményekért fizetett összegekkel és figyelembe vesszük a magyar bajnoki mérkőzések iránt megnyilvánuló visszafogott keresletet, akkor indokolt azt feltételezni, hogy itt valójában a foci burkolt állami támogatását látjuk.

A Mérték közérdekű adatigényléssel megszerezte az MTVA-tól az MLSZ-szel kötött szerződést, de sajnos az MTVA a dokumentum jelentős részét kitakarta. Így nem látjuk az 1. sz. mellékletet sem, amiből kiderülne, hogy hány mérkőzést közvetíthet a közmédia (jelenleg fordulónként két meccset láthatnak a nézők). De persze a kérdés önmagában is teoretikus, hiszen a magyar foci folyamatosan a mélyponton van, a nézettsége relatíve alacsony, ezáltal a mérkőzésekhez kapcsolódó reklámbevételeknek is törvényszerűen alacsonynak kell lenniük. Az MTVA által fizetett összeg ellentétes a piaci logikával, láthatóan jelentős túlárazásról beszélhetünk.

A Forma-1 közvetítési jogok helyzete meglehetősen zavaros, mert amellett, hogy az MTVA megvette a felhasználási jogokat 4,9 milliárdért a Hungaroring Zrt-től (187. sor), az Ostermann Kft. is részesül a Forma-1 versenyekhez kapcsolódó jogokból (ld. a 300 milliós, nem magához a versenyhez kapcsolódó felhasználási szerződés, 197. sor). Különösen feltűnő, hogy az Ostermann Kft-vel mennyi szerződést köt az MTVA: hatalmas összegeket fizet nálunk kevésbé ismert autós versenysorozatok (pl. DTM, WTCC) felhasználási jogáért és mindenféle magazinműsorok gyártásáért.

Mindenesetre a Forma-1 értékét jól mutatja, hogy noha a versenyeket 2012-ig az RTL Klub közvetítette, később a gazdasági válság hatására a piacvezető kereskedelmi televízió piaci alapon már nem engedhette meg magának a sugárzási költségeket. Ekkor került képbe az MTVA, amely az 2012-16 időszakért 2,8 milliárd forintot fizetett, ez az ár a 2017-19 közötti három éves időszakra már megmagyarázatlan módon 4,9 milliárd forintra nőtt, úgy, hogy közben az infláció alacsony volt, és a gazdasági növekedés mértéke nem emelte a reklámidő értékét oly módon, hogy az ekkora áremelkedést piaci alapon indokolhatott.

A labdarúgó Bajnokok Ligája versenysorozat szintén érdekes történet. Jelenleg, a 2015-18 időszakban az MTVA az AMC céggel közösen közvetíti a versenysorozatot, ezért az MTVA 4,3 millió forintot fizetett (94. sor). A 2018-21 szezonokra 2017 tavaszán kellett beadni az ajánlatokat az UEFA-hoz. Pénteken az MTVA hivatalosan is bejelentette, hogy 2018 és 2021 időszakban is látható lesz a versenysorozat az M4 Sporton. Kár, hogy a bejelentéskor az MTVA nem árulta el a szerződés pontos értékét, és nem is igazán érthető a titkolózás, hiszen a szerződéslistába előbb-utóbb úgyis fel kell tölteniük. Korábbi sajtóhírek szerint a közmédia ezúttal már az Andy Vajna kormánybiztos tulajdonában lévő TV2 céggel együtt veszi meg a közvetítési jogokat és az is kiszivárgott, hogy az MTVA megduplázta az eddigi árat. Különösen aggályossá teszi ezt az üzletet, ha valóban a TV2-vel közösen osztozik az MTVA a jogokon, tehát a piaci alapon működő sportcsatornák így teljesen kimaradnak a Bajnokok Ligája közvetítésekből. Valószínűleg nem véletlen a választás: nyilvánvaló, hogy az Andy Vajna kormánybiztos tulajdonában álló, állami hirdetésekkel kitömött TV2 egészen közel áll a köztelevízióhoz, és nincs annyira kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak, mint a valódi üzleti vállalkozások.

A kiemelt események mellett persze vannak még olyan jogok, amelyek értékét szintén lehetne vitatni, ismerve a magyarországi televíziózási szokásokat. A 147 milliós röplabda vagy a 485 millió forintos kosárlabda közvetítési jogok még akkor is túlárazottnak tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy a szerződések több évre szólnak (Excel tábla 212. és 217. sora). Különösen akkor csillagászatiak ezek az összegek, ha az EHF Kézilabda BL 2016-2020 szezonjaiért fizetett 44 millió forintos árat nézzük, márpedig a kézilabda rendkívül népszerű nálunk (ld. 186. sor).

A szerződéslistát olvasva feltűnő, hogy nincs nyoma a FINA 2017 budapesti vizes világbajnokságnak, pedig az M4 sportcsatorna közvetítette az eseményt. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az Antenna Hungária volt a vizes világbajnokság host broadcastere (a közvetítés technikai lebonyolítója) és mint korábban az Index már megírta, jelentős összegű szerződéseket kötött az AH a világbajnoksághoz kapcsolódóan. Ennek részleteit próbáljuk kideríteni, ezért közérdekű adatigénylést adtunk be az Antenna Hungáriához. A válaszadási határidő két nappal ezelőtt lejárt, de a cég nem válaszolt.

Az elérhető információk alapján megállapítható tehát, hogy az M4 Sport az egyik legnagyobb költségtétel a teljes magyarországi médiarendszerben, de valójában fogalmunk sincs, hogy évente pontosan hány milliárd megy el jogdíjakra és műsorgyártási költségekre.

A sport nálunk kifejezetten népszerű műfaj, sok érvvel indokolható lenne a közszolgálati sportcsatorna üzemeltetése. Ugyanakkor érdemes azt is végiggondolni, hogy valóban vannak-e olyan fontos sportesemények, amelyek nem láthatók a többi, nem az adófizetők pénzéből működtetett csatornán (kiemelten a Sport1, Sport2, Eurosport1, Eurosport2, Digi Sport 1, Digi Sport 2, Digi Sport 3), és ha vannak ilyenek, akkor azt nem tudná-e más közszolgálati csatorna a saját műsorrendjébe ágyazva közvetíteni. Érdemes végiggondolni azt is, hogy ha az M4 őrületes összegekért megszerez minden értékes jogot, az milyen romboló hatással lesz hosszabb távon a sportcsatornák piacára és vajon tényleg az szolgálja-e a magyar sport érdekét, ha ezt az elmúlt két évtizedben sikeresen felépült szegmenst tönkreteszi az állam (a Sport Klub 2016-ban, tíz év után befejezte működését). Mindenesetre ahhoz, hogy az M4 Sport létjogosultságát érdemileg meg lehessen vitatni, és felmérhessük rövid- és hosszútávon a hasznokat és költségeket, legalább tudni kéne, hogy mennyibe is kerül most nekünk. Sajnos erről nincsenek pontos számok és meglepődni sem lehet rajta: a magyar sport finanszírozása a TAO pénzekkel teljesen átláthatatlan, a közszolgálati média lényegében egy nagy fekete doboz. Csodaszámba menne, ha éppen a közszolgálati sportcsatorna működése lenne transzparens.

A sporttal kapcsolatos szerződések Excel tábláját itt találja. A gyűjtés alapját képező MTVA-s szerződéslista ezen a linken érhető el.

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás