Az újságírók sajtószabadság-képe 2016-ban Magyarországon

2017 elején a SurveyMonkey internetes adatfelvételi és elemző program segítségével a Mérték Médiaelemző Műhely a korábbi évekhez hasonlóan felmérte, hogy a médiában dolgozók hogyan vélekednek a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon. A kutatást 2012 óta minden évben elvégeztük, feltérképezve az adott év sajtóműködésének megítélését.

Az újságírók közül igyekeztünk minél szélesebb kört elérni. A nyomtatott, illetve az online sajtó, valamint a rádiók és a televízió csatornák, illetve a közszolgálati médiumok részére is megküldtük az online kérdőívet. A kérdőívet a válaszadók anonim módon töltötték ki, ennek következtében nem tudjuk, hogy pontosan mely médiumoktól milyen arányban válaszoltak, ahogy pontos viszonyítás hiányában arra sem tudunk válaszolni, hogy a minta mennyire reprezentálja az újságírókat.

Az online kérdőívet idén 90 újságíró töltötte ki. Ez kevesebb, mint a korábbi években volt, noha a kérdőívvel ugyanazt a kört céloztuk meg, akiket a korábbi években. A válaszolási kedv csökkenéséről csak feltételezéseink lehetnek, de nem zárható ki, hogy az országban jelenleg uralkodó hangulat miatt kevesebben mertek még egy anonim kérdőívre is válaszolni, ahogy persze az is lehet, a korábbi évekhez képest kevesebben gondolták, hogy van értelme, jelentősége annak, hogy elmondják véleményüket, tapasztalataikat.

A kérdőívre válaszolók fele (52%) újságíróként, illetve szerkesztőként (42%) dolgozik, a többiek menedzserként, hirdetésszervezőként. A válaszadók majd háromnegyede (73%) budapesti lakos, 18%-uk megyeszékhelyen, 7%-uk pedig vidéki városban él, mindössze 3%-uk lakik falun. A mintában szereplők elsöprő többsége (92%) főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik. A válaszadó újságírók többsége (60%) az online médiában dolgozik, 20%-uk a nyomtatott sajtóban, 15%-uk kereskedelmi televízióban, 3%-uk közösségi rádióban, 1%-uk kereskedelmi rádióban, 1%-uk pedig a közszolgálati televízióban.

A kérdőívet kitöltő újságírók alapvető demográfiai, szakmai adatai hasonlóak a 2016-os felvétel, illetve a korábbi felvételek adataihoz, így az adatok jól elemezhetőek akár idősorosan is. Az eredmények arra utalnak, hogy a válaszolási hajlandóság érdemben nem befolyásolta a kutatási eredmények validitását.

A teljes elemzés elérhető: Az újságírók sajtószabadság-képe 2016-ban Magyarországon

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás