Nyilvánosság helyett propaganda – Lágy cenzúra a magyar médiában 2016. (Mérték Füzetek 11.)

A Mérték Médiaelemző Műhely minden évben elkészíti a lágy cenzúráról szóló elemzését, annak érdekében, hogy átfogó, adatokkal alátámasztott képet adjon a médiarendszerben és a médiapiacon zajló folyamatokról. 2016 sokkoló év volt a magyar médiarendszer szereplői és a sajtószabadság hívei számára.

Bevezető – Felszámolt sokszínűség

Megszüntetett Népszabadság, leállított Class FM, karaktergyilkos TV2, teli szájjal migránsozó állami média – egy ennél biztosan szebb napokat látott médiarendszer csúf romjai mindenfelé. 2016 volt az az év, amikor még nem zajlik a választási kampány, amikor el kell rendezni az utolsó lezáratlan ügyeket. Ha 2017-ben már egyetlen oligarcha sem vesz új médiumot, ha már egyetlen kritikus hangot sem lehetetlenítenek el, ha több újságíró nem veszíti el az állását, és már egyetlen fillér közpénz sem vándorol a propagandagépezetbe, a médiarendszer akkor is felkészült a választásokra. Persze 2017 nem lesz ennyire békés, és már 2010, majd új szereplőkkel 2014 óta céltudatosan zajlik a nyilvánosság erőszakos kisajátítása. De a tisztességes választás maradék esélyei 2016-ban számolódtak fel. A Habony-Vajna-média a politikai színtér minden új szereplője ellen azonnal megindítja az aljas támadást, az alternatív hangoknak lényegében nincs esélyük kitörni saját bázisuk szűk köréből. A politikai üzenetek a végletekig egyszerűsödtek, a politikai kommunikációból a racionalitás minden morzsája eltűnt.

A sajtószabadságot súlyosan korlátozó 2010-es médiaszabályozás a folyamatos hazai és nemzetközi kritikák ellenére lényegében nem változott. Továbbra sem biztosítja a kereskedelmi és a közszolgálati felügyeletének függetlenségét, valamint az újságírók számára a kiszámítható jogi környezetet.

A kormány az állami vállalatokra vonatkozó adatok nyilvánosságának megszüntetésével az információszabadságot súlyosan korlátozó lépéseket tett, tovább szűkítve az újságírók mozgásterét. Egyre gyakoribb az újságírói munka adminisztratív korlátozása: mindennapos gyakorlat az újságírók kitiltása a parlamentből, rendőrök akadályozzák a közéleti ügyekről – például a felcsúti stadionról és kisvasútról – való tájékoztatást.

A pluralizmust egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik a médiapiaci folyamatok: 2016-ban a kormányközeli média terjeszkedése és a kritikus média kiszorítása minden korábbinál agresszívebb volt. A médiumok egyre jelentősebb része koncentrálódik néhány Fidesz-közeli tulajdonos kezében. A Népszabadság bezárása jelentősen csökkentette a kormányzati visszaélések feltárására képes újságírói kapacitásokat.

Az állami média nyíltan a kormányzati üzenetek kritikátlan közvetítőjévé vált. A kormányközeli bulvármédia a politikai ellenfelek lejáratásának eszköze.

A média gazdasági környezetét is a politikai döntések alakítják. Az üzleti befektetők túlnyomó többsége elhagyta az elmúlt években a magyar piacot, helyükre oligarchák léptek. A kormányközeli médiumok üzleti modellje az állami erőforrások manipulált elosztásán alapul. A rádiófrekvenciák, a terjesztési kapacitások, a nyomdai kapacitások, az állami hirdetések, az állami bankok hitelei a baráti médiához jutnak, függetlenül a médiumok tényleges teljesítményétől. Ez a gazdasági környezet a még megmaradt független médiumok számára folyamatos kockázatot jelent. E médiumok – az RTL kivételével – a kormányközeli médiánál sokkal szűkebb közönséget érnek el. Ráadásul sok esetben a kritikus médiumok tulajdonosi háttere is átláthatatlan.

A teljes elemzés elérhető:

Mérték Füzetek 11.: Nyilvánosság helyett propaganda

ISSN 2559-8937

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás