Szúrópróba 9. – Ha a Föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta!

 

A címbeli Petőfi-citátumot gyakran használták a két világháború között a hivatalos keresztény-nemzeti kurzus magyar közösségi identitást erősítő, egyszerűsített jelmondataként.  Összegezve novemberi szúrópróba vizsgálatunkat az az érzésünk támadt, hogy az állami híradó tájékoztatás helyett napjainkban is ezt az üzenetet szeretné hirdetni és eljuttatni a közönséghez.

A november 30-án sugárzott 18:00 és 19:30-kor kezdődő hírműsorokból megtudhattuk, az erősödés évei jönnek Magyarországon, 920 ezerrel több magyar állampolgárunk van, Kína hazánkat választotta európai terjeszkedése bázisául, folytatódik az állami rezsicsökkentés, olcsóbban intézhetjük hivatali ügyeinket. Bár a menekültkérdés továbbra is problémát jelent, a magyar kormány erőfeszítéseket tesz, hogy Európa déli határainál állítsák meg a bevándorlókat, ezért kapott jelentős magyar kitüntetést a bolgár kormányfő. Míg Németországban szélsőséges iszlamista férkőzhet az Alkotmányvédelmi Hivatalba, nálunk felszámolják a hazai szélsőségeseket, újabb hungaristákat kapcsolnak le, és a terrorista menekültek is megkapják a büntetésüket – a Fidesz üdvözli a röszkei határnál tavaly megafonozó szír férfi terroristaként történt elítélését.

Az esti M1 hírműsor sokféle témával foglalkozott, 30 híranyagot láthatott a néző a csaknem 60 percben. Azonban mind a fél nyolcas nagyhíradóból, mind a koraesti hírműsorból a témagazdagság ellenére is fájóan hiányzott a sokoldalúság, a több szempontú bemutatás, az eredeti feldolgozásmód.  És ismét azt tudtuk megállapítani, hogy egy képzeletbeli országot mutat be az állami média, hamis tükörképet tart a nézők elé. A magyar nemzeti közszolgálati médiaszolgáltatás alapdokumentumának titulált Közszolgálati Kódex iránymutatása továbbra is írott malaszt marad, hiszen az abban – a hírek sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására – lefektetett elvek a műsorkészítés során nem érvényesülnek.

Tájékoztatás helyett kormányzati tájékoztató kampány

Az erősödés évei jönnek Magyarországon címet adta vezető anyagának mindkét hírműsor, amely a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén történteket volt hivatva bemutatni, különös figyelemmel Orbán Viktor 40 perces előadására. Az állami televízió azt tartotta legfontosabbnak kiemelni, hogy töretlenül népszerű a kormány kedvezményes honosítási programja, már 920 ezer fővel gyarapodott a magyar honpolgárok száma. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország „erősödik gazdaságilag, erősödik szellemiekben, erősödik lelkiekben és erkölcsiekben”, amit a kedvező foglalkoztatási adatok is alátámasztanak, és itt lenne az ideje annak, hogy „valami komoly dologra” kellene vállalkozni a világban a magyaroknak, a megmaradáson kívül. Csak utóbb, néhány nap múlva vált nyilvánossá, hogy a kormányfő szavaiból egy újabb kormányzati tájékoztató kampány debütálásának lehettek tanúi a november 30-i hírműsor nézői. ( A „Magyarország erősödik” kampány társadalmi célúként címkézett hirdetéseit december közepétől már láthatjuk a kormánybarát csatornákon) Ezért nem hiányzott a híradó szerkesztőinek, hogy Orbán Viktor beszédére bárkit, akár a diaszpórában élők képviselőit, akár ellenzéki politikusokat reagáltassanak, hiszen a cél a kormányfői kinyilatkoztatás zavartalan eljuttatása volt a nyilvánossághoz.

A közszolgálati médiaszolgáltatásnak – a Kódex iránymutatása alapján – kiemelt figyelmet kell fordítania az ország lakosságát széles körben érintő társadalmi és gazdasági folyamatok bemutatása kapcsán – egyebek mellett – a kormányzati és önkormányzati szervek tevékenységének bemutatására, működésük nyilvánosság elé tárására. Ez azonban nem jelenthetne egyoldalú, csak a kormányzati üzenetek fölerősítésére szolgáló megnyilatkozásokat, hanem független, hiteles, gyors, pontos és sokoldalú tájékoztatást kellene biztosítania a közérdeklődésre számot tartó ügyek, történések, kormányzati intézkedések bemutatásánál. Az „erősödő Magyarországról” és a „valami komoly dolog” iránti vállalkozásra ösztönzésről szóló miniszterelnöki programadó beszéd mindenképpen igényelte volna a többoldalú megközelítést, azt például érdekes lett volna megtudni a Diaszpóra Tanács tagjaitól, hogy van-e elképzelésük arról a „komoly dologról”, amire a szétszóratásban élőknek vállalkoznia kellene.

Féloldalas tájékoztatás

Ugyancsak sántított a nagy sikerként beharangozott, Magyarországot Kína európai terjeszkedésének egyik legfontosabb bázisaként meghatározó híradás. A tudósításban saját hangon megszólaltatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációjának kivitelezési szerződését június végéig megkötik, ezzel Magyarország megkerülhetetlen lesz Kína számára az európai irányú export tekintetében.

A tájékoztatás azonban féllábasra sikeredett: arról nem kaphattak információt a nézők, hogy a kínai-magyar vegyesvállalattal lebonyolítandó Budapest-Belgrád vasúti beruházás vitatott kérdés. Azonkívül, hogy az Európai Unió is drágának és értelmetlennek találta a beruházást, a megvalósításhoz felveendő – ugyancsak kínai finanszírozású – gigahitel veszélyeztetheti a magyar államadósság csökkentésének uniós kötelezettségét. A Figyelő 2015 decemberi számításai szerint a vasúti fejlesztés 2400 év alatt térülne meg. De mindezekről az állami híreket fogyasztók nem értesülhettek, nem alakíthatták ki a saját véleményüket, pedig kétségkívül meghatározó ügyről, Magyarország legnagyobb közlekedési beruházásáról van szó.

Egyoldalú, elfogult tájékoztatás

Többször tapasztaltuk már, hogy az állami hírműsorok nemcsak forrásként nyúlnak a kormánybarát sajtótermékekhez, hanem gyakran építenek be híradásaik közé kész cikkeket is. Ezt történt a DK és az LMP közötti vita bemutatásánál is. A Demokrata aznapi számában megjelent Schiffer András-interjút idézték hosszasan, amelyben a volt LMP pártelnök megvédte a párttársai döntését, miszerint a kormánypártokkal együtt megszavazták a parlamentben a négy új alkotmánybíró jelöltet.  Az ellenzéki pártok kritizálták ezért az LMP-t, a Demokrata Koalíció kollaboránsnak nevezte őket. A híradósok a két párt közötti konfrontációt úgy találták legadekvátabb módon feldolgozhatónak, hogy a 10 nappal korábban a parlament folyosóján kamerák előtti hangos szóváltásról készült felvételt mutatták be a nézőknek, ahol három LMP-s képviselő Varjú László DK-s politikust számon kérte, hogy miért nevezte őket kollaboránsnak. A televízió azokat a képeket továbbította a nézőknek, amikor az indulatos vitában az indulatok és nem az érvek csatáztak, a vitázók egyszerre beszéltek, Schiffer András hitvány, alávaló cselekedetnek minősítette a DK tevékenységét, szellemi elődeiknek nevezve az ávéhásokat. Majd a tudósító ismét a Demokrata beszélgetéséből idézett, miszerint a volt LMP-társelnök a DK-t tartja a legszélsőségesebbnek a mai politikai palettán: „A DK olyan politikai kultúrát testesít meg, amely összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. Ezt jól szemlélteti, hogy milyen gyűlölet csoportok masíroznak a közösségi oldalakon ennek a pártnak a logója alatt. Schiffer András szerint nem az a baj, hogy a különböző pártok nem értenek egyet, hanem az, hogy a szélsőségesek képtelenek arra, hogy ütköztessék a véleményüket. Nézeteik sincsenek, vakhitek mozgatják őket. És egyszerűen meg akarnak semmisíteni mindenkit, aki az útjukat keresztezi.”

Beszédes szavak, és tökéletesen illenek a híradós anyagra is. Hiszen itt is elmaradt a vélemények ütköztetése, úgy fogalmaztak meg súlyos kijelentéseket az egyik párttal szemben, hogy arra nem reagálhattak. De nyilvánvalóan nem is volt ez cél, hanem az ellehetetlenítés és a karakterrombolás.

Lassan mantraként ismételgetjük a közszolgálati médiaszolgáltatás „zsinórmértékének” előírásait: „A közszolgálati médiaszolgáltató feladatai ellátása során arra törekszik, hogy az időszerű politikai eseményekhez kapcsolódó műsorok során a pártok eltérő álláspontjai a nézők vagy a hallgatók számára megismerhetőek legyenek, és a műsorszámok kiegyensúlyozottan, a közérdekűség követelményének megfelelően tükrözzék az eltérő álláspontokat. A közszolgálati médiaszolgáltató a műsorszámaiba – különös tekintettel a hír- és tájékoztató műsorszámokra – kerülő tények és vélemények kiválasztása során a nézők és a hallgatók önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt figyelembe vesz, és törekszik az összefüggések feltárására.” Mindebből semmi nem érvényesült, súlyosan elfogult, egyoldalú, kiegyensúlyozatlan híranyagokkal találkoztunk az ellenzéki pártokkal kapcsolatos „tájékoztatás” címszó alatt.

A teljes elemzés a Mérték honlapján olvasható.

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás