A sajtószabadság helyzete 2014

A Mérték Médiaelemző Műhely először 2012-ben készítette el a sajtószabadság-indexét, amely három párhuzamos kutatás eredményeiből áll össze. Három csoportot vizsgáltunk: újságírókat, médiamenedzsereket (médiatulajdonosok, médiavállalkozások vezetői, illetve a médiavállalkozások menedzsmentje), illetve egy országos reprezentatív minta keretében a lakosság sajtószabadságról alkotott véleményét is felmértük. A lakossági kutatás reprezentatív mintán készült, míg az újságírói és a médiamenedzseri minta nem reprezentatív. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan vélekedik a három csoport a sajtószabadság állapotáról, a hazai média működési mechanizmusairól, a sajtóra nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás jellegéről, illetve vizsgáltuk az újságírói hivatás társadalmi szerepét, valamint az öncenzúra jelenségét.

Kutatásunkat 2014-ban mindhárom csoport tekintetében megismételtük, a következőkben az eltelt három év adatainak összehasonlító elemzését adjuk közre. A médiamenedzserekről készült kutatás részletes elemzését a Publicus Intézet készítette el. Elemzésünk menedzserekre vonatkozó megállapítása a Publicus Intézet tanulmányán alapulnak.

Legfontosabb megállapításaink

A három csoportból csak a médiamenedzserek értékelik inkább jónak a sajtószabadság magyarországi állapotát. A lakosság se jónak, se rossznak, az újságírók pedig inkább rossznak tartják a helyzetet.

A sajtószabadságról alkotott véleményeket mindegyik csoport esetében a média politikától való függetlensége befolyásolja legerősebben. Akik úgy látják, hogy erős a médiára nehezedő politikai és gazdasági nyomásgyakorlás, azok az átlagnál rosszabbnak látják a sajtószabadságot. Ellenben azok, akik alacsonynak látják a politikai és a gazdasági nyomásgyakorlás mértékét, mindhárom csoportban az átlagnál jobbra értékelik a sajtószabadságot. A lakossági vélemények alakulását ezen kívül még a pártpreferencia befolyásolja. 

Lakosság

A lakosság esetében tendencia kevésbé mutatható ki, az eltelt három évben ugyanis a közönség véleménye egyelten kérdés tekintetében sem változott szignifikánsan. 

A közönség a sajtószabadság állapotát egy kicsit jobbnak látja, mint 2013-ban. A változás nem szignifikáns, hiszen 4,6-ról 4,9-re javult a sajtószabadság helyzetéről alkotott kép. Úgy tűnik, hogy a lakosság véleménye ellentmondásos: miközben a sajtószabadság megítélése jobb lett, az egyes részválaszok viszont a média működésének romlását mutatják.  A lakosság sajtószabadságról alkotott képe bizonytalan, bár 83%-uk látja úgy, hogy a médiát éri politikai nyomásgyakorlás,  a sajtószabadság állapotát mégis jobbnak látják, mint 2013-ban.

A politikai és gazdasági nyomásgyakorlás tekintetében a lakosság véleménye az újságírókhoz és a menedzserekhez képest keveset változott. Az erős magyarázóerővel bíró pártpreferencia viszont ebben az esetben már kevésbé határozza meg a vélemények alakulását. 

A lakosság esetében 2012 óta 9 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint vannak elhallgatott jelenségek a hazai médiában.

Újságírók

Az újságírók véleményének időbeli változása tendenciaként értelmezhető, a sajtószabadságról alkotott kép ugyanis láthatóan folyamatosan romlik. Az újságírók véleményének negatív irányú változását az okozza, hogy egyre többen érzik úgy, nő a politikai nyomásgyakorlás mértéke. Három év alatt 9-ről 29%-ra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy a munkahelyük pénzügyi háttere nagyon erősen függ a politikától, és 33%-ról 52%-ra nőtt azok aránya, akik szerint olyan erős a politikai nyomás, hogy az már korlátozza a sajtószabadságot.  

Az újságírók szerint a sajtószabadság érvényesülésének két legfontosabb eleme 2014-ben a szabad reklámpiac, illetve az ezzel szorosan összefüggő állami reklámköltés átláthatósága és a közszereplők szabad bírálhatósága volt. Amíg az előző két évben a médiahatóságnak a politikai pártok jelöltjeivel való feltöltése az első két helyen szerepelt, 2014-re az egyre súlytalanabbá váló Médiatanács politikai függősége csak az ötödik legfontosabb eleme lett a sajtószabadságnak. Az a tény, hogy a megkérdezett újságíróknak csak 8%-a tartotta a Médiatanácsot a sajtószabadság érvényesülését erősítő intézménynek, jól mutatja a média és a sajtószabadság sajátosan magyar problémáit.

Médiamenedzserek

A menedzserek sajtószabadságról alkotott képe 2012 és 2013 között majdnem egy pontot javult, majd 2014-re romlott egy kicsit. A három megkérdezett csoport közül a médiamenedzserek ítélik egyedül inkább jónak a sajtószabadság állapotát. 

A menedzserek esetében is igaz, hogy a politikai nyomásgyakorlás percepciója szoros összefüggésben van a sajtószabadságról kialakított képpel. A három csoport sajtószabadságról alkotott véleménye közötti különbség tehát abból ered, hogy a többi csoporthoz képest a kutatásban részt vevő médiamenedzserek egyre kisebb része érez politikai, vagy gazdasági nyomásgyakorlást. Ezt az eredményt nyilvánvalóan befolyásolta a minta nagysága és összetétele: kevés médiamenedzser volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre, és a kritikusabb véleményt valló médiumoknál dolgozó médiamenedzserek elutasították a válaszadást.  

Úgy tűnik, hogy a menedzserek és az újságírók véleménye, ha nem is ellentétes egymással, de erős különbségeket mutat. Mind a sajtószabadság, mind a változások esetében azt látjuk, hogy az újságírók inkább rosszabbnak, a menedzserek inkább jobbnak látják a hazai média állapotát. A médiamenedzserek sajtószabadságról alkotott véleménye erőteljesen megosztott. A megosztottság mellett azonban a menedzserek véleményének alakulásában tendenciát fedezhetünk fel, a többségük ugyanis folyamatosan legalább jónak értékeli a sajtószabadság hazai helyzetét.

A teljes jelentés itt olvasható.

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A sütik fogadása ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás